Magyarnak lenni jó! - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján. Szerinte a kormány "a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén" döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.

"Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt

április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még,

Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására" - jelentette ki Orbán Viktor, aki elsikkadt afelett, hogy az áprilisi választásokon a fővárosi választókörzetek közül csupán egyben győzött fideszes egyéni jelölt, és aki 2019-ben, még arról beszélt a főpolgármesteri poszt ellenzéki kézbe kerülése után, hogy akarata ellenére senkivel sem szeretnének jót tenni.

Vagány

- mondta Orbán a Néprajzi Múzeum épületéről. A kormányfő szerint Szőcs Géza biztos örülne, ha látná", és emlékeztetett arra: hogy az ő (korábbi kultúráért felelős államtitkár, a sokmilliárd adófizetői forintot elégető hírhedt Sámándob ötletgazdája, aki koronavírus-fertőzésben hunyt el két éve – a szerk.) fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára.

Végül 3,8 milliárdból épül újra Karcagon a milánói Sámándob

A tender nyertesei nagyjából kétharmadával drágábban rakják újra össze a 2015-ös világkiállításra épült pavilont, mint amennyibe az eredetileg került. Jövőre kell elkészülniük.

Szerinte olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Ma azt ünnepeljük, hogy "kincseink méltó helyre kerültek" és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Ebben segít nekünk ez a figyelemre méltó épület, amely a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példája - mondta.

A miniszterelnök szerint egy nemzet kultúrája "szilárd útjelző", megmutatja, hogy honnan jövünk és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk. De - figyelmeztetett - ha ezt elhanyagoljuk, akkor "menthetetlenül eltévedünk" és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk. A magyar népművészet esetében pedig meghatványozódik a kultúra fontossága, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni.

"Ha néprajzi örökségünket látjuk, nemcsak szépnek látjuk, de eltölt bennünket a szabadság érzése is és önkéntelenül elmosolyodunk.

Magyarnak lenni jó!

Ezért érezzük előre és állunk ellen, ha korlátozni akarnak bennünket és ezért ismerjük fel idejekorán, ha baj van, ha a veszély fenyegeti a kultúránkat, a szokásainkat, az életmódunkat, az örökségünket.”

Disszonancia a Ligetben: a Magyar Zene Háza remek lett, a Néprajzi Múzeum csalódás

A január 22-én megnyíló Magyar Zene Háza légies és varázslatos, a tavasszal átadni tervezett Néprajzi Múzeum épülete hatalmas, mégsem nagyvonalú, és valószínűleg nem követni való példaként kerül be az építészettörténetbe.

A szépséghez és a magyarsághoz való ragaszkodás egy tőről fakad: "látjuk és értjük a szépet a magyar világban, a magyar lélek szép, a magyar élet tetszetős élet, a magyar világ gyönyörködteti a szemet és a lelket". Az is kiderül ebben a múzeumban szerinte, hogy a magyarság "egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen", tovább öröklődik az elmúló évszázadokon keresztül.

Orbán szerint a magyar kultúrának a megőrzésére rajtunk kívül senki más nem képes, ha eltűnnénk, velünk együtt valami pótolhatatlan tűnne el a világból.

A kormányfő a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épületét is értékelte, aminek – bár szép volt – a formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket – mondta.

Beszéde elején külön köszöntötte Csák Jánost, a kulturális és innovációs tárca várományosát és Tarlós István volt főpolgármestert is, aki nélkül bele sem vághattak volna ebbe a "nagyszerű kalandba". Megjegyezte azt is: üdvözölné a hivatalban lévő főpolgármestert, Karácsony Gergelyt is, de "őt kegyeleti okokból", miután nem ment el az átadóra, inkább nem köszönti. A Liget Budapest projekt

ellenzőinek a figyelmébe azt ajánlotta a "dakota néprajzi anyagból": "hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor szálljon le róla."

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület - a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése - hétfőn nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.