Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az orosz-ukrán háborúról és annak lehetséges magyarországi hatásairól készített felmérést a Závecz Research. (A felmérés májusban, telefonon, 1000 fős mintán készült)
A legfontosabb megállapítások a következők:
A magyarok csaknem kétharmada, 65 százaléka agressziónak tartja Oroszország részéről, hogy megtámadta Ukrajnát.
Arra a kérdésre, hogy kit terhel nagyobb felelősség a háborúért, 60 százalék Oroszországot, 16 százalék Ukrajnát említette, a többiek nem válaszoltak.
A lakosság 58 százaléka gondolkodik, vagy legalábbis gondolkodott már azon, hogy mit csinálna, ha Magyarországon is háborús helyzet alakulna ki.
A felnőtt népesség 3 százaléka háborús helyzetben elhagyná az országot, 11 százalék valószínűleg elhagyná – vagyis 14 százalék gondolkodik menekülésben.
A háború esetére határozott tervvel bírók körében már 15 százalék azok aránya, akik biztosan elhagynák az országot és 17 százalék azoké, akik pedig valószínűleg.
A fiatalok (18-39 évesek) és az idősek (60 felettiek) távozási hajlandósága hasonló (17 és 15 százalék), míg a 40-59-es korosztálynál a távozók aránya 8 százalék.
Magasabb az ország elhagyása mellett döntő férfiak aránya azok körében, akik nem voltak sorkatonák, mint akiknek van ilyen tapasztalata (20 illetve 9 százalék).
A magyarok ötöde gondolja úgy, hogy biztosan harcolna az ország megvédéséért, ha megtámadnák, és további 30 százalék válaszolta, hogy valószínűleg így tenne.
Az ország védelmében inkább a férfiak vállalnának aktív szerepet (59 százalék), de a nők körében is jelentős (44 százalék) azok aránya, akik így gondolkodnak.
Az egykor sorkatona férfiak 30 százaléka biztosan harcolna, de az ilyen tapasztalattal nem bírók körében is 22 százalék az aktív részvételt vállalók aránya.
Az emberek 27 százaléka biztos benne, hogy a NATO képes lenne megvédeni Magyarországot egy támadást esetén, további 42 százalék pedig valószínűsíti ezt.
Azzal, hogy maga a NATO-tagság is megvédi Magyarországot a támadástól, egy ötös skálán 49 százalék ért egyet teljesen vagy legalább 4-es osztályzat erejéig.
A válaszadók harmada szerint a magyarok összetartóbbak a szomszédaiknál, 16 százalék szerint ugyanolyanok, 44 százalék szerint pedig kevésbé összetartók.
A Závecz Research a felmérésben arra is rákérdezett, hogy mennyire jellemző a magyarokra a hazaszeretet, és 61 százalék adott ötös skálán 4-es vagy 5-öst.
