Eredetileg 2014-től vezették volna be, most 2025 az új határidő, de úgy látszik, a kormány lemondani mégsem akar erről az ötletről.
2013-ban módosították a temetkezési törvényt úgy, hogy a rászorulóknak az állam ingyenesen ad sírhelyet és koporsót vagy urnát, de az elhunyt rokonának vállalnia kell, hogy ő vagy akit felkér, közreműködik a halott temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában, visszahantolásában. Az elképzelést általános ellenszenv fogadta mind a közvélemény, mind az önkormányzatok részéről, és az az ellenérv is elhangzott, hogy aki hozzáértés nélkül kezd sírt ásni, azt baleset érheti.
A határidőt már néhány hónap után 2014-ről 2015-re módosították, majd 2014-ben 2016-ra, és utána is hol egy, hol két évvel halasztották a bevezetést, így 2015-ben, aztán 2016-ban, 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben.
A módosítást általában a költségvetés megalapozásáról szóló, rengeteg témát érintő törvényjavaslatban helyezték el, ahogy most is, pedig nincs köze az állami költségvetéshez. Érdemi indoklás nincs, az indoklások között pusztán az szerepel, hogy a 2025-re halasztás „jogtechnikai pontosítás”, pedig ez nem az. Hogy a kormány miért nem mond le végleg a 9 évvel ezelőtt kitalált elképzelésről, azt nem tudni.
Befogadóotthonban kezdte „intézetis” életét annak a gyermekvédelmis férfinak az élettársa, akit azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint prostitúcióra kényszerített több lányt is, akiket a munkája során ismert meg. Az ugyancsak őrizetbe vett nő volt nevelőjével, Laluska Erzsébettel beszélgettünk.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
Távozásuk után a közgyűlés határozatképtelenné vált.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Sok tanár éppen egyetlen ponttal csúszott le a kiemelkedő kategóriába sorolásról.
Várnai László elnézést kért a felpofozott diáktól és a képviselőtársaitól is.
