Tovább halogatják a „szociális temetést”

Eredetileg már 2014-től be akarták vezetni, de

• aztán 2013-ban,
• 2014-ben,
• 2015-ben,
• majd 2016-ban,
• aztán 2018-ban is elhalasztották.

Most megint a költségvetés megalapozását szolgáló saláta-törvényjavaslatban elrejtve tolják el a dátumot

2021-ről 2022-re.

Eleinte még azzal magyarázták a csúszást, hogy az önkormányzatoknak fel kell készülniük – sok fideszes vezetésű település is elutasította az elképzelést –, de most már nem is indokol a kormány: a legújabb változtatást pusztán a paragrafus „hatálybalépési időpontjával kapcsolatos jogtechnikai pontosításnak” nevezi.

A költségvetés megalapozása címén minden évben születik egy törvény, amelynek sok pontja igazából nem is kapcsolódik a büdzséhez, csak összesöpörnek egy csomó kisebb módosítást, hogy ne kelljen velük egyenként foglalkozni. A kedd este 10-kor megjelent tervezet ezúttal 59 törvény megváltoztatását tartalmazza.

Néhány további téma a javaslatból

• Mivel nő a munkahelyi és családi bölcsődék állami támogatása, felső határt szabnak a szülők által fizetendő térítési díjnak: nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 százalékát, ami jelenleg 71 250 forint.
• „Start szociális szövetkezet” néven újfajta szövetkezetek alakulhatnak. Feladatuk, hogy továbbvigyék „a még élő vagy korábbi közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztató önkormányzat és annak közfoglalkoztatottjai által kialakított viszonyt”, és így a volt közmunkások „a piaci foglalkoztatás felé következő lépcsőt képviselő szociális szövetkezet keretein belül, de még a (korábbi) közfoglalkoztató önkormányzat közreműködése mellett részesülhessenek foglalkoztatásban”.
• „A technikai felkészültség biztosítása érdekében” idén szeptember 1-ről 2020. január 1-jére halasztják a szállásadók kötelezettségét a vendégadatok rögzítésére.
• Késve, de végrehajtanak két alkotmánybírósági határozatot. Az egyik tavaly azt kifogásolta, hogy nem biztosított a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes személyek számára nyújtott támogatások átláthatósága. A jövőben nem lehet eltitkolni az ilyen alapítványok által egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül bárkinek természetben vagy pénzben juttatott támogatásokat.
• A másik Ab-döntés a kéményseprőknek adott igazat, akik tevékenységük államosítása után nem kérhették káruk megtérítését a velük szerződést bontó önkormányzattól. Ezt úgy oldják meg, hogy az ellehetetlenített mesterek most egy éven belül igényelhetnek a helyi önkormányzattól kártérítést, de csak a „tényleges kárra” vonatkozóan. „Az elmaradt vagyoni előny nem követelhető.”

(Kiemelt kép: illusztráció)