Nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) a Delbos-Corfield-jelentést, mely kimondja, hogy Magyarországon rendszerszintűen sérülnek az uniós alapértékek.

Az Európai Parlament (EP) még 2018 szeptemberében szavazta meg kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést, amely alapján a parlament felkérte a tagállamokat, hogy indítsák meg Magyarországgal szemben az alapszerződések 7. cikkelye szerint eljárást. Mint korábban megírtuk, a tagállamok az elmúlt négy év alatt néhány meghallgatást tartottak, de a folyamat nem jutott el a következő fázisig, amelyben ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett kormánynak.

Az EP-ben a holland zöldpárti Judith Sargentini helyét a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield (címlapképünkön) vette át, mint a parlament magyarországi jelentéstevője. Ő készítette el a jelentés frissített változatát, ezt fogadta most el a LIBE bizottság 47 igen és 10 nem szavazattal, ketten pedig tartózkodtak. Az Európai Parlament egésze szeptemberben szavaz majd a jelentésről.

A jelentésben kiemelik, hogy Magyarországon 2018 óta romlott a helyzet, méghozzá részben az EU tétlenkedése miatt. Az EP-képviselők a sajtóközlemény szerint részletesen kifejtik aggodalmaikat Magyarországgal kapcsolatban, ezek között szerepel

• alkotmányos és választási rendszer működése;
• az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai;
• a korrupció és összeférhetetlenség;
• a magánélet és adatvédelem;
• a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
• a tudományos szabadság;
• vallásszabadság;
• gyülekezési szabadság;
• az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI jogokat;
• a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az e kisebbségek ellen irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem;
• a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; és
• gazdasági és szociális jogok állapota.

A LIBE Bizottság elítéli a magyar kormány "szándékos és rendszerszintű erőfeszítéseit" az uniós alapértékek aláásására. Úgy vélik,

a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon hibrid rezsim alakuljon ki.

A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy használják ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást. Emellett arra is kérik őket, hogy ne hagyják addig jóvá a helyreállítási pénzeket, amíg Magyarország nem tesz eleget az összes vonatkozó európai ajánlásnak, és nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi vonatkozó ítéletét. Ezen kívül zárják ki a finanszírozásból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez.

A kritikák nem túl meglepőek annak fényében, hogy az EP Delbos-Corfield által vezetett vizsgálóbizottsága már tavaly októberi budapesti látogatása során arra jutott, romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon a Sargentini-jelentés elfogadása óta.

Delbos-Corfield az RTL Klubnak a héten azt mondta, hogy ő leginkább a média helyzete, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció miatt aggódik. Varga Judit igazságügyi miniszter korábban kifogásolta, hogy Delbos-Corfield nem kereste őt meg, amikor Brüsszelben járt, az EP-képviselő azonban azt mondta, egy brüsszeli találkozót Vargának kellene kezdeményeznie, de eddig sosem tette.

„Abban nagyon jó, hogy undok dolgokat mondjon a Facebookon vagy az interjúiban. De találkozni nincs ideje. Persze ha szeretne találkozni, és megkeresne, akkor az a munkám és az a normális, hogy részt vegyek az ilyen találkozókon. Ahogy az uniós országok miniszterelnökei is fogadni szoktak minket. Szerettük volna, ha ez Magyarországon is megtörténik. De Orbán Viktor nem akart találkozni” – mondta az EP-jelentéstevő.