Az utóbbi 30 év legjelentősebb távközlési tranzakciójának, a legfeljebb a rendszerváltást követően a Matáv privatizációjával összehasonlítható mértékű akvizíciónak nevezte Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója, hogy a 4iG többségi, 51 százalékos, míg az állam 49 százalékos tulajdonrészt szerez a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-ben, vagyis ketten együtt felvásárolják Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatát. Az ügylet költsége sem mindennapi:
a bejelentés szerint a vételár 715 milliárd forint.
A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíteni tervezett (ez többek között azt jelenti, hogy az ügylet versenypiaci hatásait nem vizsgálhatja a GVH) felvásárlás költségének ugyan 49 százalékát állja az állam részéről vevőként fellépő befektetési cég, a Corvinus Zrt., a másik 51 százalékot a 4iG fizeti ki, a 715 milliárdos vételár és az ennek állami része, 350,35 milliárd forint egyaránt szinte felfoghatatlanul nagy összegek.
Néhány példa az összehasonlíthatóság kedvéért:
- A 715 milliárdos vételár több, mint a júniusban bejelentett 700 milliárd forintos rezsivédelmi alap, amit a kormány azért különített el, hogy fedezze a rezsicsökkentést, ami valójában rezsiemelés, hiszen ezzel együtt döntött a kormány arról is, hogy csak az átlagfogyasztási szintig adják a gázt és az áramot “rezsicsökkentett” áron, afelett “lakossági piaci árat” kell fizetni, ami az áramnál kétszeres, a gáznál hétszeres ár.
- A Vodafone-felvásárlás költsége alig kevesebb, mint az a 800 milliárd forint, amit a május végén bejelentett kormányzati “válságintézkedés”, az új és megemelt ágazati különadók, az “extraprofitadók” kivetése jelent, hiszen ezektől 800 milliárd forint bevételt vár a kormány a bankszektor, az energiaszektor, a biztosítói piac, a légitársaságok, a telekomcégek, a gyógyszerforgalmazók, a kiskereskedelem és a reklámozók részéről. Ráadásul ezeknek az adóknak egy részét végső soron a fogyasztók fizetik meg.
- Az államra eső, 350 milliárdos vételárrész ahhoz képest is jelentős tétel, amennyit szintén a közelmúlt “válságintézkedései” részeként a “magán spórol az állam” jegyében határozott el a kormány: a minisztériumok büdzséjének 10 százalékos csökkentése idén 581 milliárdos, az állami beruházások halasztása 2022-2023-ban további, összesen 1150 milliárd forintos megtakarítást jelent.
