Gulyás Gergely hagyhatja majd jóvá az állami szervek ügyvédi szerződéseit. A rendelet összefügghet azokkal a döntésekkel, amelyek a korrupció elleni fellépést és a közbeszerzések hatékonyabb ellenőrzését célozzák.
Évi húszmillió forintos érték fölött a kormányzati igazgatási szervek és az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok csak a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter előzetes jóváhagyásával köthetnek ügyvédi szerződést.
A hétfő este megjelent kormányrendelet szerint a miniszter tíz munkanapon belül dönt a jóváhagyásról, és ezt további öt munkanapon belül közli a kérelmezővel. Ha nem válaszol időben, azt jóváhagyásnak kell tekinteni.
A jogszabály nem hagy kiskaput: ha azonos felek „egybefüggő tizenkét hónapon belül” több ilyen szerződést kötnek, az azokban szereplő összegeket egybe kell számítani. Érvényes a rendelet az olyan keretmegállapodásra vagy egységárat tartalmazó szerződésre is, amelynek alapján az igénybe vett szolgáltatások ellenértéke egy naptári évben eléri a bruttó húszmillió forintot, továbbá a már létező szerződések olyan módosítására, amellyel túllépnek az összeghatáron.
A rendelet összefügghet a Magyar Közlöny ugyanazon számában közzétett további döntésekkel, amelyek a korrupció elleni fellépést és a közbeszerzések hatékonyabb ellenőrzését célozzák. Ugyanakkor önmagában nem változtat azon, hogy fontos ügyekben a kormányhoz közel álló ügyvédi irodák – például Bajkai István Fidesz-képviselőé vagy a Fideszt a Nemzeti Választási Bizottságban képviselő Sárhegyi Zoltáné kapják sorra a legfontosabb, többmilliárdos értékű megbízásokat. Hogy Gulyás Gergely milyen alapon fogja jóváhagyni vagy elutasítani a szerződéstervezeteket, azt nem lehet tudni, mert erre a kormányrendelet nem ad semmilyen útmutatást.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
