Vlagyimir Putyin elmondta Orbán Viktornak február ötödikén, hogy soha nem fogja hagyni azt, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz – derült ki kedden, amikor Orbán Viktor részt vett egy berlini panelbeszélgetésen, amiről korábban itt írtunk. A beszélgetésről a 444.hu közölt videós összefoglalót. Orbán azt mondta, február elején az orosz elnökön látta, hogy elszánt, de azt nem mondta meg neki, hogy támadni fog. Ennek ellenére érezte, hogy baj van, ezért ment el szólni a NATO-főtitkárának, miután hazaért Putyintól.

Orbánt – saját elmondása szerint – az sem lepte meg, amikor február 24-én hajnalban elindult az orosz támadás Ukrajna ellen, mint mondta, az történt, amire számított. Csupán azon kezdett gondolkodni, hogy hány magyar fog ebben meghalni.

A miniszterelnök szerint Európában jelenleg két tábor van: egy háborúpárti és egy békepárti, magát pedig egyértelműen az utóbbiba sorolta. Ezért is más a magyar álláspont a háborúval kapcsolatban, mint például a német. Orbán beszélt a magyar áldozatokról is: azt mondta, eddig nagyjából kétszáz magyar halt meg, így „nagyon erős a fenyegetettségérzésünk”.

Orbán szerint a háborúról hasonlóan, békét akarva csupán néhányan gondolkoznak a világon: „a pápa, Kissinger, Habermas, néhány amerikai republikánus, jómagam” – sorolta.

Szerinte félrement a háborúról szóló diskurzus is, mivel mindenki azzal van elfoglalva, hogy Putyin fejében mi jár, vajon mit fog következőre lépni. „Engem egyáltalán nem érdekel Vlagyimir Putyin – jelentette ki – engem Magyarország és Európa érdekel”. Szerinte fals a kiindulási pont is a háború elemzésekor: arra kellene fókuszálni, hogy mi a magyar, vagy akár a német érdek, nem pedig az, hogy Putyin fejében mi jár.

Nincs külön magyar álláspont sem – hangoztatta a miniszterelnök, mivel szerinte Magyarország az uniós álláspontot képviseli kizárólag. Szerinte nyilvánvaló, hogy Oroszország agresszor, a magyar kormány pedig ezt már a háború első napján kimondta, sőt, el is ítélte ezért Oroszországot.

Mint mondta, ő a háborúban nem orosz, vagy ukrán oldalon áll, hanem a magyar oldalt választotta. Szerinte ezért nagy baj, hogy nem lokális konfliktusról van szó, nem sikerült elszigetelni a háborút és annak hatásait. Elmondta azt is, hogy korában volt pár „brutális csörtéje” Angela Merkellel, azonban szerinte mestermunka volt, amit Merkel 2014-ben, a krími válság idején csinált: a németek akkor azonnal tárgyalásokba kezdtek és izolálták a konfliktust. Most kitört háború és nem volt senki, aki izolálni próbálta volna.

Nem vagyok hajlandó úgy segíteni az ukránoknak, hogy közben tönkreteszem Magyarországot. Nem vagyok hajlandó úgy segíteni az ukránoknak, hogy közben magyarok halnak meg

- fogalmazott. A beszélgetésen szóba kerültek a szankciók is, amiket Orbán katasztrofálisnak és primitívnek nevezett. A miniszterelnök azt mondta, amikor Brüsszelben arról beszélt, hogy Magyarország a kommunista rendszerből örökölte gázcsöveit, amik Oroszország felől érkeznek, csupán azt kapta válaszul, hogy „oldjátok meg valahogy”. Mindezt úgy, hogy szerinte ha az energiára, azon belül is az orosz olajra vetnének ki szankciókat, akkor másnapra megállna a magyar gazdaság.

„Én kénytelen vagyok mindig azt mondani, hogy ha szankció, akkor nekem van egy problémám. Segítetek megoldani, vagy nem? Ha nem segítetek, akkor vétózok. Ha segítetek, akkor elfogadom a megoldást, és csináltok, amit akartok” – mondta a szankciós tárgyalásokról.

Orbán azt mondta, a szankciók azért nem működnek, mert nem volt jó a terv: az volt a terv, hogy ne finanszírozzuk az oroszokat, viszont az árak az egekbe szöktek, a szankciók miatt pedig extra pénzt adtunk nekik. A miniszterelnök az Északi Áramlat felrobbantása után aggódik a Déli Áramlatért is, akkor pedig Magyarország ellátás nélkül maradna. „Nem gazdát akarunk váltani” – emelte ki, amikor arról beszélt, hogy nem akarja az országot oroszból amerikai függőségbe taszítani.

A miniszterelnök előhozta a már megszokott kormányzati panelt is, hogy nem orosz-ukrán, hanem orosz-amerikai békére van szükség, így az orosz-ukrán tárgyalás értelmetlen. Szerinte Ukrajnát az Egyesült Államok szponzorálja végtelenül, az Ukránokkal való szimpátiát pedig az amerikai média fűti, tartja fenn. Joe Biden nevét nem mondta ki, de azt igen, hogy szerinte túl messzire ment, olyanokat mondott, amiből nagyon nehéz visszajönni – utalt itt a tömeggyilkos, vagy háborús bűnös kifejezésre.

Brutálisan fog hangozni, amit mondok, de a béke reményének neve: Donald Trump

– tette hozzá Orbán.

Azonban a miniszterelnök szerint az ukránokat is meg kell érteni:

szoktak beszélni Bucsáról, 1956-ban Bucsát Budapestnek hívták. Ha valaki tudja, mit jelent a katonai támadás és elnyomás, mi tudjuk, a mi Zelenszkijünket felakasztották az 56-os forradalom után

– vette elő megértő, ritkán látott énjét a miniszterelnök. Szerinte mindent meg kell tenni Ukrajnáért, a legtöbb pedig, amit tehetünk, az a tűzszünet.

A V4-ekről is beszélt, róluk azt mondta, testvéri viszonyban vannak a magyarokkal, a lengyelek azonban máshogy gondolkodnak a németekről, oroszokról. Szerinte most a geopolitika megrángatja, megkínozza a szövetséget.

Orbán a beszélgetés végén előhúzta a honvédő kártyát is. szerinte az Európai Bizottságnak az a baja az országgal, hogy nem engedi megrontani gyermekeit az LMBTQ-propagandával. Beszélt arról is, hogy amíg a britek az Unió tagjai voltak, senki ellen nem indult jogállamisági eljárás, most azonban eltűnt a közép-európai országok blokkoló ereje, így pedig neki is odaveszhet a lehetősége, hogy megvédje Magyarország külpolitikai érdekeit.