Egy éven belül harmadszorra változtatta meg az Országgyűlés a vagyonnyilatkozati rendszert, ezúttal azonban úgy tűnik, hogy – bár a kormány ezt nem veri nagydobra – az Európai Bizottság kérésére mégis történt némi előrelépés az ügyben. A képviselői vagyonnyilatkozatoknak ettől persze nem lesz sokkal több értelme, és Orbán Viktor ez alapján valószínűleg továbbra is az egyik legszegényebb politikusnak tűnhet az országban, de néhány vagyonelemet azért nehezebben tudnak majd elrejteni a képviselők.

A Magyar Közlönyben október 26-án jelent meg a vagyonnyilatkozat-törvény újabb módosítása, melyet rohamtempóban szavaztak meg az Országgyűlés kormánypárti képviselői. A sietség nem volt véletlen, hiszen a változtatást az Európai Bizottság kérte – egyike annak a 17 vállalásnak, melyet a kormány tett, hogy megérkezzenek végre a régóta várt uniós pénzek.

A kormány számára kifejezetten kínos, hogy néhány hónapon belül másodszorra kellett hozzányúlni a törvényhez úgy, hogy mindkét esetben az Európai Unióra mutogattak. Az Országgyűlés először idén júliusban szavazott, akkor úgy döntöttek, hogy a képviselőknek a jövőben az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Ez alapján nem kellett volna beírniuk a vagyonnyilatkozatukba ingatlanjaikat, autóikat, egyéb ingóságukat, valamint megtakarításaikat, hiteleiket és tartozásaikat sem.

Hamar kiderült, hogy az új törvényt nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem az Európai Bizottság sem nézte jó szemmel. Így amikor újra előkerült a kérdés a jogállamisági eljárásban, a magyaroknak vállalniuk kellett, hogy szigorítanak és ismét módosítanak a szabályokon, ha meg akarják kapni az uniós pénzeket.

A végeredmény – melyet villámgyorsan tárgyalt az Országgyűlés – meglehetősen vegyes lett: nemcsak előrelépéseket, hanem néhány nehezen magyarázható változást is tartalmaz.

Hol lakik? Az mindegy

Ez utóbbiak közé tartozik, hogy az új törvény szerint a parlamenti képviselőknek – és még számos intézmény vezetőinek – jövőre már nem kell feltüntetniük azt a lakóingatlant, melyben ők és családtagjai laknak. Vagyis

mostantól a nyilvánosság nem fog arról értesülni, hol és milyen körülmények között élnek megválasztott képviselőik, vagy éppen a miniszterelnökük.

Az ugyanakkor a szöveg szerint egyelőre nem világos, hogy a módosító alapján azokról az ingatlanokról sem kell-e majd nyilatkozni, ahol a kitöltő nem, csak családtagja lakik – vagy pedig csak a közösen lakott ingatlanokat rejthetik el a nyilvánosság elől.

Orbán Viktor felcsúti háza szerepel a vagyonnyilvántartásában

Juhász István

Nagyon úgy tűnik viszont, hogy az új törvény alapján akár a felére csökkenhet Orbán Viktor vagyonnyilatkozata, melyben idén februárban csak egy XII. kerületi lakást és a felcsúti házát tüntette fel.

Változás az is, hogy 2023-tól az azonos járásban és művelési ágban található mezőgazdasági területeket – például termőföldeket, erdőket – elég összesítve feltüntetni. Ez minden bizonnyal nagy könnyebbség lesz például Lázár Jánosnak, akinek tavaly még pótlapokat is be kellett adnia, hogy minden szántóját külön be tudja írni, és azt sem kell majd megmagyaráznia, hogy melyik településen melyik családtagja használja a különböző parcellákat.

Jut is marad is

A fenti visszásságok ellenére úgy tűnik, hogy az új törvénybe néhány olyan új elem is bekerült, aminek már kevésbé fognak örülni a képviselők, már persze akkor, ha eddig bújtatott vagyonnal is rendelkeztek.

Tavaly a HVG360 is írt arról, hogy az utóbbi időben Magyarországon egyre többen cserélik magántőkalapokra az offshore cégeiket. A magántőkealapok leghasznosabb tulajdonsága ugyanis a milliárdos üzletemberek szemszögéből az, hogy lehetővé teszik a tényleges birtokos kilétének eltitkolását. Ahogy arra az Átlátszó is emlékeztetett egy cikkében, ha az alap zárt – azaz nyilvánosan nem toborozhat befektetőket – akkor ráadásul a teljes befektetői kör rejtve marad a nyilvánosság elől. Az alapok nem kötelesek közzétenni befektetőik nevét, és semmilyen nyilvántartás nem létezik, amiből ez elérhető lenne.

Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének

Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára.

Bár ezen a vagyonnyilatkozati törvény természetesen nem tud változtatni, azon már igen, hogy politikusok nyilvánosságra kell hozzák, ha bármelyik magántőkealapban rendelkeznek részesedéssel. Az új szabályozás pontosan ezt írja elő. Azt viszont már semmi nem garantálja, hogy valós adatokat adnak meg, hiszen

a magántőkealapoknak éppen az a lényege, hogy nem nyilvánosak - így leellenőrizni sem lehet, hogy valaki igazat mond-e.

A dokumentum szerint ráadásul a politikusoknak a jövőben nemcsak a magántőkealapban, hanem a biztosításban való részesedést is fel kell tüntetniük. Ez utóbbi szintén nem elhanyagolható tény, a biztosítás ugyanis meglehetősen jövedelmező forrás. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési politikusról 2018-ban a 24.hu derítette ki, hogy az MKB két pénztárának igazgatótanácsi elnökeként összesen havi 2,5 millió forintos jövedelem jár neki – biztosítás formájában. Az ugyan az új törvény szerint sem feltétlenül fog kiderülni, hogy egy-egy biztosításból mennyi kifizetéshez jutnak a politikusok, de a részesedésüket többé már nem titkolhatják, így könnyebb lesz utánajárni az ügyeknek.

Szatmáry Kristóf a Fidesz országgyűlési képviselője

MTI / Balogh Zoltán

Hasonló előrelépés nyomaira lehet bukkanni a leadandó vagyonnyilatkozati papírok egy másik bekezdésében is, ahol a kitöltőknek a gazdasági érdekeltségeikről kell nyilatkozniuk. Oda ugyanis bekerült a „bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása”. Ezen kívül az aláírónak fel kell sorolnia, ha bármely olyan gazdasági társaságban érdekeltségei vannak, amellyel befolyást gyakorolhat a közpolitikára – márpedig ez utóbbit lefedik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok.

Nincs meg a minimum

Ami a magántőkealapokat, vagy éppen a gazdasági érdekeltségeket illeti, ezeket előrelépésnek tartja Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója is. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új törvény így sem tartalmaz egyetlen pontot sem a TI korábbi javaslataiból. A „vagyonnyilatkozati minimumban” a szükséges változtatások közé sorolják például az elektronikus kitöltést, és a valódi büntetést, vagyis azt, hogy a Büntető Törvénykönyvben önálló bűncselekményként szerepeljen a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség megsértése.

Ligeti Miklós a Transparency International jogi igazgatója

Reviczky Zsolt

Ligeti a hvg.hu-nak nyilatkozva azt is fájdalmas elmaradásnak nevezte, hogy vagyonnyilatkozati eljárást továbbra is csak a bevallásban feltüntetett konkrét állításra lehet kezdeményezni, miközben éppen az lehet bizonyos esetekben aggályos, ami fel sincs tüntetve benne. Hiányolja azt is, hogy egyes képviselők mennyi földalapú támogatáshoz jutnak – ha egyáltalán van köztük ilyen.

„A most elfogadott törvény nem orvosolja a régi-új adósságokat, így lényegében csak politikai célja volt” – mondta.

Ez utóbbi a Fidesz kommunikációjából is egyértelmű, ráadásul arra is hivatkozhatnak, hogy sok más európai tagállamban még ennél is rosszabb a vagyonnyilatkozati rendszer – és ide lehet számítani az Európai Parlamentét is. Répássy Róbert államtitkár a törvény parlamenti vitájában is úgy fogalmazott, hogy „már nagyjából a falig elmentek ebben a kérdésben”, és ha az Európai unió ennél is többet vár el Magyarországtól, azt már nem kell teljesíteniük.

Az, hogy az új rendszer hogyan fog vizsgázni, csak 2023. február elsején fog kiderülni – az éves leadás ugyanis legközelebb jövő januárban esedékes. A változtatások ellenére azonban így sem garantálja semmi, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak – az állampolgároknak pedig nem marad más, csak a kételkedés.

Vagyonnyilatkozatok 2022: A világ legpuritánabb politikusainak országa vagyunk - ha elhisszük nekik

A politikusok vallanak, a közvélemény pedig kételkedik - ismét eljött január 31., és ismét itt van Magyarország állandó népi játéka. Hiteles vagyonnyilatkozatokra pedig nagy szükség lenne, már csak azért is, hogy az állampolgárok nyugodt lélekkel adhassák le a szavazatukat alig két hónap múlva.