„Telefonon beszéltem Orbán Viktorral. Jó, hogy Finnország számíthat Magyarországra a NATO-ratifikáció során. Finnugor kapcsolatunk további erősítését szövetségesként várom” – írta a Twitteren Sauli Niinistö, Finnország elnöke.
Niinistö bejegyzése és Orbánnal való telefonbeszélgetése azonban még nem jelenti azt, hogy a magyar Országgyűlés gyorsan el is fogadná Svédország, illetve Finnország NATO-csatlakozását: hiába a kormány nyújtotta be az Országgyűlésnek a két ország csatlakozási kérelméről szóló javaslatot, nem sietnek dönteni róla, és a jelek szerint a kérdés a kormánypárti képviselőknek sem sürgős.
Október végén az MSZP próbálta sürgősen napirendre vetetni a javaslatot, de éppen a Fidesz–KDNP-s képviselők álltak ellent ennek:
A kormány nyújtotta be a két ország csatlakozási kérelmének ratifikálását célzó javaslatot, de az Országgyűlés nem siet dönteni róla. Az MSZP gyorsított volna a menetrenden, de a kormánypárti képviselők – köztük például a külügyi államtitkár, aki amúgy támogatásáról biztosította az ötletet – inkább a halogatást választották, már másodszorra.
Frissítés – 17:14
Később Orbán Viktor is megosztotta a finn elnök bejegyzését saját Twitter-oldalán, és azt a megjegyzést fűzte hozzá: "A magyar-finn kapcsolatoknak régi történelme van. Együttműködésünk mindig is kiváló volt, és mindig is kiváló lesz! Köszönöm a beszélgetést."
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.