A Publicus Intézet kutatásában többek között még szó esett arról, hogy hány szankciós csomagot szavazott meg Orbán Viktor, illetve hogy ki a felelős az élelmiszerárak elszállásáért.
Mindössze 31 százaléka gondolja úgy a fideszeseknek is, hogy a kormány legújabb nemzeti konzultációját hirdető bombás plakátok pontosan mutatják be a helyzetet – számol be a hétfői Népszava a Publicus Intézet általa megrendelt felméréséről. A megkérdezettek teljes táborában (1007 fő) még ennél is alacsonyabb a lelkesedés, itt mindössze 7 százalék gondolja úgy, hogy a valóságot mutatják be a plakátok és 74 százalék szerint inkább hamis képet sugalmaznak. Hovatovább, a válaszadók közel kétharmada kifejezetten haszontalannak tartja a „brüsszeli szankciókról” indított nemzeti konzultációt. Ez a pártpreferenciák tekintetében úgy oszlik meg, hogy míg a fideszesek négyötöde szerint azért hasznos a kormány kezdeményezése, addig az ellenzékiek 96 százaléka ezt nem így látja és utóbbiakhoz csatlakozott a bizonytalanok 67 százaléka is.
Különösen érdekes kérdése volt a felmérésnek, hogy az eddigi szankciós csomagok közül vajon Orbán Viktor mennyit szavazott meg. A fideszesek 26 százaléka szerint egyet sem, illetve 41 százalékuk szerint csak egy részüket. Magyarán, a kutatás adatai alapján a kormánypártok szimpatizánsainak bő kétharmada nem tudja, hogy Orbánék eddig az összes szankciós csomagot megszavazták, de ugyanígy nincs ezzel tisztában a bizonytalanok 35 százaléka sem.
A megkérdezettek teljes táborának 87 százaléka a magas élelmiszerárakért a gyenge forintot, 79 százalékuk (tehát a fideszesek egy része szerint is) az elhibázott gazdaságpolitikát, 60 százalékuk a kereskedők ármegállapítási módszereit, 88 százalékuk az elszálló energiaárakat és 57 százalékuk a brüsszeli szankciókat tartja felelősnek.
Kenyér helyett cirkusz: kiszámoltuk, mire költhetett volna az állam a nemzeti konzultáció árából
Nagyon konzervatívan becsülve is 10 milliárd forintba kerül az Orbán-kormány szankcióellenes, oroszpárti nemzeti konzultációja. Kiszámoltuk: ugyanebből az összegből rezsitámogatást kaphatnának a tanárok és az iskolák, a legszegényebb rétegeknek pedig garantálhatná az állam a téli túlélést. Ugyanez az összeg az energetikai korszerűsítés, a családtámogatások és zöld átmenet költségvetésében is jól mutatna, de ha tényleges népfelhatalmazást akarna a kormány propagandahadjárat helyett, még egy népszavazásra is futná belőle.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
