Nem indít vizsgálatot a Reklámszövetség a kormány nemzeti konzultációt népszerűsítő bombás hirdetései miatt. A szervezet először azzal indokolt, hogy ezek politikai hirdetések, majd a társadalmi célúként feladott hirdetésekről is megállapította, hogy azok valójában politikaiak, így nem tud mit tenni, egyébként mindegy is, mert a Reklámetikai Kódex a kormányra úgysem vonatkozik.
Nincs hatásköre, ezért nem is indít reklámetikai vizsgálatot a Magyar Reklámszövetség, amely így nem lép fel a jelenleg is zajló, a “brüsszeli szankciók” elleni nemzeti konzultációt népszerűsítő hirdetések ellen, noha számos kritika érte a kormányzati hirdetések kreatívját, amely a levegőből aláhulló bomba képével erősíti a kampány üzenetét: “A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket”.
A Momentum pedig amellett, hogy országszerte átmatricázza a kormányzati plakátokat, a Magyar Reklámszövetségnél is próbált fellépni, ám Gelencsér Ferenc pártelnök kétszer is lepattant a szervezetről. Először október 17-én tett panaszt a Facebookon politikai hirdetésként megjelenő reklámok miatt, ám a Reklámszövetség akkor azzal utasította el őt, hogy politikai reklámot nem is vizsgálhatnak a Reklámetikai Kódex szerint.
Csakhogy közben maga a kormány kezdte – a kedvezményes díjszabása miatt amúgy olcsóbb – társadalmi célú hirdetésként feladni a nyomtatott sajtóban, például a Népszavában a bombás reklámot, és a kódex szerint a Reklámszövetség ilyen típusú reklámnál már indíthatna vizsgálatot. Erre hívta fel a figyelmüket Gelencsér egy újabb panaszban, ám ezzel sem jutott messzebbre, mertA Momentum a Reklámszövetséghez fordult a bombás kormányhirdetés ellen, a DK feljelent
Miután már teleplakátolták vele a fél országot, a kormány kitart a nemzeti konzultációját népszerűsítő reklám mellett, amely "a brüsszeli szankciókat" egy bombával ábrázolja. A Momentum elnöke viszont a Magyar Reklámszövetséghez fordult miatta, de egyelőre lepattant róluk. Pár éve a szövetség elítélte a kormány "sorosozós" reklámjait, de állásfoglalásuknak nincs jogi következménye, a kormányra pedig amúgy sem vonatkozna.
a Reklámszövetség meglepő és kreatív indoklással utasította vissza ismét a reklámetikai vizsgálatot.
A hvg.hu kérésére a Momentum elküldte a Reklámszövetség válaszát, amelyben azt írják: “Az MRSZ fenntartja a korábbi véleményét, miszerint a „nemzeti konzultáció a brüsszeli szankciókról” kampány minden médiatípusban (social media, nyomtatott sajtó, közterület, televízió stb.) publikált hirdetése egyértelműen politikai reklám, mivel a kormány népszerűsítését szolgáló ill. a politikai programjának támogatására ösztönző reklám, így a Reklámetikai Kódex hatálya arra nem terjed ki.”
Válaszában egyébként a főtitkár arra is felhívta a figyelmet, amire korábban már a hvg.hu is kitért: valójában teljesen mindegy, minek minősíti a Reklámszövetség a hirdetést, és indít-e reklámetikai vizsgálatot, mert ha indítana, és esetleg még el is ítélné végül a bombás hirdetéseket, a kormány ezt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná.
Ugyanis a Reklámszövetség állásfoglalásainak nincs jogi következménye, a reklámetikai bizottság például szankciót, pénzbírságot nem is szabhat ki, állásfoglalásaik pedig csak azon 22 szervezetre és azok tagságára vonatkoztathatók, amelyek önként alávetik magukat az etikai kódexnek – a kormány pedig, mint végrehajtó hatalmi szerv, nincs köztük.Még a fideszesek többségének sem tetszenek a bombás plakátok
A Publicus Intézet kutatásában többek között még szó esett arról, hogy hány szankciós csomagot szavazott meg Orbán Viktor, illetve hogy ki a felelős az élelmiszerárak elszállásáért.
A szakmai szervezetnek ettől még véleménye lehet(ne) akár politikai reklámról is. Például 2017-ben a kormány Soros Györgyöt ábrázoló hirdetéséről megállapította, hogy “általános és alapvető társadalmi normákat sért, továbbá társadalmi célú hirdetésként való közzététele megtévesztő”. Sőt,
akkor rögzítették, hogy "a politikai hirdetésekre is alkalmazandók az általános reklámozási alapelvek és követelmények” – most viszont, néhány évvel később, a jelek szerint már nem így látja a Reklámszövetség.
Ellenkonzultációt indított Márki-Zay Péter
A Mindenki Magyarországa Mozgalomnak az a célja az online is elérhető kérdőívekkel, hogy rádöbbentse a kormányt: nem lehet a végtelenségig hazugságokra építeni a politizálást.
A kormány mostani, bombás plakátjairól október végén írt cikkünkben szavazást indítottunk, arra voltunk kíváncsiak, olvasóinknak mi a véleménye erről a hirdetésről. Három válaszlehetőséget kínáltunk, és ezek közül a kedden kora estig beérkezett mintegy 350 szavazat alapján a nem reprezentítv felmérésünk eredménye az, hogy válaszadó olvasóink 92 százalékának nem tetszik a bombás hirdetés.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
