„Már most pokróc kell az iskolába, télen kabátban fognak ülni a gyerekek?”

„Tavaly novemberben összesen 34 millió forint jutalmat adtak a Klebelsberg Központ 15 vezetőjének, ami fejenként átlagosan bruttó 2,2 millió forintot jelent. Az állami iskolákat fenntartó hivatalban további 77 dolgozó kapott extra pénzt, a vezetőkkel együtt 97 millió forintot” – derült ki szeptember elején a momentumos Tóth Endre adatkérése alapján. Nyilván az összeg eltörpül a Klebelsberg Központ 2022-es költségvetésében, mely 14 milliárd forinttal tervez, de mégis, minderre olyan környezetben került sor, ahol az oktatási intézmények karbantartására nem jut elegendő forrás. Van, ahol szennyvíz öntötte el a tanárit, máshol a tető ázik be folyamatosan, megint máshol omlik a vakolat és már több tégla látszik, mint festés.

És akkor még mindig csupán az oktatásnak helyet adó épületek állapotáról beszéltünk. Egyre több szülő panaszkodik viszont arra is, hogy már az (egyébként nem a Klebelsberg Központ, hanem többnyire az önkormányzatok által fenntartott) óvodától kezdve szinte mindent nekik kell vinni, még akkor is, ha már évtizedek óta jellemző, hogy például zsebkendőt, vagy a gyümölcsnapon gyümölcsöt visznek be. Olvasóink szerint a zsebkendőn kívül a WC-papír, a papírszalvéta, szappan, papírtörlő, kréta, szivacs és a fénymásolópapír-készletek feltöltése szinte már mindenhol szülői kompetencia, de ez a lista mostanra jócskán kibővült. Része lett például sok helyen a pokróc is, az alulfűtött épületek miatt.

Reviczky Zsolt

Takarót az iskolatáskákba

„Egyházi oviba akartuk vinni a lányunkat, ahol havi 3000 forintot akartak kérni arra, hogy az alapvető eszközöket megvegyék (például WC-papír, szappan). Nekünk kellett volna megvenni a takarót, párnát, lepedőt, törölközőt; nekünk kellett volna vinni a fogkrémet, fogkefét, kukazsákot, amibe a váltóruhát beteszik. A szülőknek kellett volna összeadni gyümölcsre is. Jelezték burkoltan, hogy játékot is vihetnénk, mert benti és kinti sincs elég, illetve hogy az adó 1százaléka részt is nekik adjuk” – írja egy édesanya egy Pest megyei település egyik óvodájáról. A frissen nyílt óvoda ugyan alapítványi, de a gyerekek után fejpénzt kapnak az államtól. A család végül egy másik intézményt választott.

„Az utóbbi hetekben egyre többen jelezték felém – amit mindannyian tapasztalunk a gyermekeink elbeszélése alapján –, hogy az iskolában bizony hideg van, még az előírt 20 fokot sem éri el a hőmérséklet” – áll egy kecskeméti iskola körlevelében, amit a szülőknek írtak. Az érintett városrészben az előző héten volt üzemkimaradás. „A kazán leállásáról jelzés senkihez sem érkezik, az épület felfűtését tovább nehezíti, hogy minden nyílászáró régi, elavult” – írják, majd arra kérik a szülőket, hogy az egyébként is hűvös állandó hőmérséklet és a várható további kimaradások miatt öltöztessék melegen és rétegesen a gyerekeket, valamint vigyenek magukkal takarót is.

„WC-papírt, nedves törlőt, papírzsepit, papírtörlőt, folyékony szappant vinni kell. Egy héten egyszer gyümölcsöt is, mert sokszor tízóraira a környékbeli óvodákat ellátó cég csak teát, vagy gyömölcslevet küldött. A következőket nem kötelező vinni, de örülnek neki, mert saját pénzből nem tudnak venni: papír, amire rajzolhatnak, ragasztó, színes ceruza, jó minőségű, otthon már nem használt játék” – írja egy pécsi szülő. „Édesapám is mondta, hogy kellett vinni pár dolgot a mi időnkben is, de közel sem ennyit. Év elején beadtak pár csomag zsebkendőt, szalvétát és ennyi. Persze gyümölcsöt mindig szívesen fogadtak” – tette hozzá összehasonlításképpen. Azt állítja, hogy mostanra viszont náluk az óvoda már a takarítószert sem tudja kifizetni, ezért a szülők visznek felmosószert és fertőtlenítőt is. „Tavaly kellett kerítést festeni, amire szintén kérték a szülők segítségét festékben és ecsetben, mert ilyesmire sincs pénzük” – tette hozzá.

Fazekas István

Hideglelés

„Hétfőn reggel kb. 10 fokban mentek a gyerekek a suliba. Most is csak épp langyosak a radiátorok délelőtt, délután már egyáltalán nem fűtenek. Kicsi gyerekem van, már most vastag nadrágban, pulóverben megy iskolába. Mi lesz télen? Ma kórházba került egy kislány. A sötét folyosón nem látta a kifolyt vizet, rálépett, megcsúszott és kifordult a térde. Mentő vitte kórházba. Villanyt persze nem lehet kapcsolni, ablak messze, fény semmi. A gyermekvédelmi törvény bünteti a gyerek testi, lelki, értelmi veszélyeztetését. Ez nem tartozik a veszélyeztetés körébe?” – teszi fel egy másik szülő a kérdést, szintén Pécsről.

Szerinte a délután lekapcsolt fűtés miatt másnapra teljesen kihűl az épület. „A számítógép teremben kabátban ültek a gyerekek. Volt olyan hely, ahol a 15 fokot sem érte el a hőmérséklet. Ez nem spórolás. Ezzel már az egészségüket veszélyeztetik. A nagylányom Kaposváron tanul. A helyzet ugyanez. A gyerek hidegben ücsörög egész nap, a kollégiumba a hidegbe megy vissza, nincs helye, ahol át tud melegedni. Szóval a helyzet elkeserítő. Ne a gyerekeken spóroljon az állam!” – fakadt ki olvasónk.

„Pokrócot és párnát is kell bevinniük a székekre. Plusz pulóver a szekrénybe és zárt váltócipő, hogy fel ne fázzanak. Elvileg 20 fokra fűtenek, de a fiamék terméhez ér legkésőbb a keringető és péntek délután lekapcsolják a fűtést, szóval hétfőn jó esetben reggel 6-kor indul újra. Nem tudom, mi lesz a téli szünet után, kabátban fognak ülni a gyerekek?” – kérdezi egy másik édesanya egy Győr-Moson-Sopron megyei településről.

"Ide csak hozni lehet"

Nemcsak iskolákban és óvodákban, de a pedagógiai szakszolgálatoknál is van hely mindennek. „Ide csak hozni lehet” – írja nekünk az egyik szakszolgálaton dolgozó olvasónk. „Nincsenek tesztjeink, amivel vizsgálhatnánk, vagy ha van, akkor akár 3–4 ember is osztozik egy időben rajta. Nem kapunk eredeti tesztlapokat, így azokat másolnunk kell, amit nem lehetne. Mi visszük be a gyerekeink kinőtt játékait a fejlesztésekre. Nincsenek használható, korszerű informatikai eszközeink. Saját bútorok, saját monitor, saját eszközök, ezt mind hoztunk már” – mondja.

Túry Gergely

„Jó néhány közüzemi számlát nem fognak kifizetni, mert nincs pénze a tankerületeknek, több hónapos tartozásuk van. Több vállalkozó már fenyegetőzik. Ugyanaz van itt is, mint a kórházi beszállítóknál, csak az iskolákba nyilván jóval kevesebb felszerelés kell. Állami, önkormányzati cégeknek fognak tartozni” – mondta a hvg.hu-nak egy fővárosi iskola igazgatója. „Az étkeztetésben is emelni kellene a hozzájárulást. A szolgáltatók már most rágják az önkormányzatok fülét, hogy többet szedjenek a szülőktől” – tette hozzá. Szerinte általános fertőtlenítőszert, zsíroldót már nem is látnak. Előfordul, hogy a Covid alatt kapott kézfertőtlenítőszerrel kevert felmosóvízzel mosnak fel. „Az alsósok visznek WC-papírt, papírzsebkendőt, szalvétát, ebből kapnak a felsősök. A szülők tartanak el minket” – mondta az igazgató.

Az említett példákon kívül sok szülő hozott példát arra, hogy a kisebb javításokat a szülői közösség egy-egy tagja vállalta magára („évkezdetkor festés, bútorpótlás, szekrényzár-javítás/csere, ajtó-, ablakjavítás”). Több szülő említette, hogy van igény az alapcsomagban lévő könyvek helyett más, „használhatóbb” tankönyvek beszerzésére is – természetesen önköltségen. Ez hol sikerül közös megegyezéssel, hol nem, hiszen nincsen szabad tankönyvválasztás. Erről egy diák írt részletesebben: „Az iskola berendeli a leggagyibb, legolcsóbb tankönyveket, mert arra van keret, de évek alatt egyszer sem nyitjuk ki, mert annyira rossz. Esetleg néha még magunknak kell gondoskodni egy adott tantárgyhoz a könyv beszerzéséről, amiből a tanár hatékonyan tud tanítani és mi könnyebben tanulunk. Na most akkor miért nem lehet hasznos dologra költeni azt a keretet, ha úgyis csak a szekrény mélyén porosodnak ezek a könyvek, amiket úgyis vissza kell adni a sulinak?”

Van, ahol a fűtés a legkritikusabb pont, egy budai iskolában például télre szeretnék a radiátorokat termosztáttal ellátni és ehhez a szülők segítségét kérik, holott ez egyértelműen fenntartói feladat.