A déli határon folyamatosan szolgálatba álló határvadászoknak nemcsak a magyar-szerb határ túloldalán “dolgozó” embercsempészekkel kell – olykor szó szerint is – felvenniük a harcot, hanem már a határ innenső oldalán is, ahová ezek a bűnözők meglepően kreatív módszerrel próbálnak beférkőzni: felvételre jelentkeznek a határvadász századokba.

Az ilyen beépülési szándékról Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese számolt be az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén nemrég, megjegyezve, hogy több alkalommal lelepleztek már ilyen szándékot. Rétvári – aki a november 2-i ülésen a határvadász toborzás állásásról adott számot a testület tagjainak – elárulta:

volt, hogy maguk az embercsempészek akartak beépülni a határvadászok közé.”

Rétvári a jegyzőkönyv szerint azt mondta: “A bűnszervezet egyik tagja jelentkezett képzésre, de nem tudta megkezdeni, mert kiderült, hogy ő igazából embercsempész, és nem azért jött, hogy megvédje a határt, hanem, hogy majd az embercsempész bűntársainak szóljon, hol van szolgálatban, és ott át tudjanak jönni az embercsempészek az illegális migránsokkal.” 

Rétvári ott említette ezt, amikor arról beszélt, hogy a jelentkezők “előszűrésének része egy fizikai, pszichikai felmérés, de a Nemzeti Védelmi Szolgálat vizsgálata is (…) többszörösen bebizonyosodott, hogy ez szükséges is volt”. Megjegyezte: “hála istennek Magyarországnak van egy olyan védelmi képessége, hogy ezeket a beépülési kísérleteket is ki tudtuk szűrni”.

A miniszterhelyettes a bizottságnak adott tájékoztatásakor a határvadászok létszámadát is említette a november elejei ülésen, ám ezek nincsenek teljesen összhangban azokkal a számokkal, amelyeket a rendőrség – a határvadászok a Készenléti Rendőrségen belül működnek – a hvg.hu témában küldött közérdekű adatigénylésére adott válaszul nemrég.

A rendőrség október 10-i adatokat tartalmazó közlése alapján írtuk, hogy a jelentkezők 36 százaléka alkalmatlan határvadásznak. A közlés szerint október 10-ig "2077 fő nyújtotta be jelentkezését a szerződéses határvadász képzésére, közülük 1265 alkalmassági vizsgálata zárult le, a vizsgálatokon pedig 811 fő “megfelelt minősítést szerzett”, ők esküt is tettek. 

A jelentkezők 36 százaléka alkalmatlan határvadásznak

Mindössze 811 határvadász tett esküt október 10-ig, ami messze elmarad az első körben kitűzött 2200-tól, pláne az áhított négyezertől. A kevés feltétel és az akár 400 ezres bruttó havi bér miatt az érdeklődők száma tízezres, de a jelentkezését be is adó már jóval kevesebb.

Ennél frissebb, október végi adatokat közölve Rétvári Bence a parlamenti szakbizottság előtt arról számolt be, hogy “100-200 fő körül mozog azoknak a száma, akik hétről hétre elkezdik a négyhetes képzést, összesen eddig 894 határvadász-szerződést kötött a rendőrség, és eddig 636 fő tett sikeres vizsgát”.

A két szám, az október 10-i 811, “megfelelt minősítést szerzett” és esküt is tett határvadász valamint a Rétvári október végi adata szerinti 894 határvadász-szerződés, de csak 636 sikeres vizsgázó kizárólag úgy jöhet ki, ha a minősítésen átmentekkel rögtön szerződést kötnek, esküt is tesznek, de csak ezután kezdik el a képzést, és közben lemorzsólódtak 636-ra.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a cikkünkben az rendőrség által közölt adatokra hivatkozva tett megállapításnál, miszerint a 811 esküt tett határvadászt alapul véve az állomány feltöltése még lassabban halad, hiszen valójában csak 636-an vannak, vagyis a létszám még jobban elmarad az első körben kitűzött 2200-tól, pláne az áhított négyezertől. 

A bizottsági ülésen az MSZP-s Harangozó Tamás meg is állapította, hogy akkor “630 emberrel számolhatunk, aki effektíve hadra fogható, ha jól értem, és nem a 894-gyel, hiszen a kettő közti különbség még iskolába jár vagy képzésen van”. Ráadásul az ülésen Bolcsik Zoltán, a Belügyminisztérium államtitkára arról is beszélt, hogy a határvadászoknál

jelen állapot szerint körülbelül 9 százalék a fluktuáció.

Bolcsik magyarázata szerint ennek oka az, hogy sokan “menetközben jönnek rá, hogy ez nem biztos, hogy nekik való, vagy úgy látják, hogy olyan típusú a feladat, amit ők nem akarnak ellátni (…) és vannak olyan határvadászjelöltek, akikről menetközben derült ki, hogy ebben a struktúrában, fegyelmezettségi körben nem feleltek meg az elvártaknak”. 

Messze tehát a kormány által elsőre kitűzött 2200-as létszám, bár már a “télre” várt ezer fő is fontos lépcső, mivel Rétvári szerint ez “az az időpont, amikor a katonák a határról visszavonulhatnak.” Emlékezetes, amikor a határvadászokról Orbán Viktor először beszélt, azzal indokolt, hogy mielőbb vissza kell vonni a déli határról an katonákat és a rendőröket.

Az eddig is ismert volt, hogy rabokkal magasítják meg a határzárat: a kerítést egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével magasítják meg, továbbá betonacél síkhálóval erősítik meg. Rétvári bizottsági ismertetéséből az is kiderült, hogy a munkával a fogvatartottak egy-egy csoportja napi 300-350 métert halad, és egyszerre 5-6 csapat, akár 260 ember is dolgozik. 

(Nyitóképünk illusztráció, szeptember elején, a határvadászok avatóján készült)