A beiktatása óta eltelt fél alatt Novák Katalin államfő huszonegy alkalommal utazott külföldre, és összesen több mint egy hónapot töltött az országon kívül – írja a Népszava. Ez elég sűrű programnak tűnik ahhoz képest, hogy az elődje, Áder János 2012-ben, elnöklése első hat hónapjában mindössze hétszer járt külföldön.

Novák Katalin első hivatalos útja oda vezet, ahonnan a legtöbb kritika érkezett: Varsóba. Bár a magyar köztársasági elnökök szokás szerint először Bécsbe látogatnak, Novák beiktatásakor a korábban kiváló kétoldalú lengyel–magyar viszonyt az ukrajnai háború beárnyékolta. Sokan ennek jelenként értékelték azt is, hogy az idei választási győzelme után Orbán Viktor miniszterelnök nem a szokásának megfelelően Varsóba, hanem a Vatikánba látogatott először.

A köztársasági elnök úti céljainak nagy többsége a nyugati világban volt, eközben a miniszterelnök és a miniszterek inkább Oroszország, Kína, Üzbegisztán felé utaznak, és a Türk Tanácsban jelennek meg. Novák Európán belüli utazásai időrendben:

• Varsó (május 17.)
• Erdély (május20.)
• Berlin (június 3.)
• Prága (június 7.)
• Bukarest (június 10.)
• Riga (június 20.)
• Ljubjana, Lendva (július 16.)
• Brazília (július 21.)
• Róma/Vatikán (augusztus 25.)
• Bukarest (szeptember 7.)
• Szabadka, Belgrád (szeptember 9.)
• Split (szeptember 10.)
• Koszovó (szeptember 13.)
• London (szeptember 19.)
• Egyesült Államok (szeptember 20.)
• Valletta (október 6.)
• Pozsony (október 11.)
• Bécs (október 27.)
• Kanada (október 30.)
• Párizs (november 11.)
• Izrael (november 17.)

A Népszavának nyilatkozó politológusok szerint Novák útjaiban és üzeneteiben sem jelenik meg a „keleti nyitás”. A szakértők azt mondják, hogy az új köztársasági elnöknek elsősorban diplomáciai feladatot szánt a Fidesz-kormány, ennek megfelelően a külföldi látogatásai is Magyarország nyugati elkötelezettségét és Európa-pártiságát hivatottak bizonygatni, mintegy megpróbálva „kiegyenlíteni“ a kormány keleti aktivitását.