Véget ér a kormány legújabb, a kormányzati narratíva szerint az “elhibázott brüsszeli szankciók” elleni nemzeti konzultációja, amit végig erős, ráadásul közpénz-milliárdokba kerülő reklámkampánnyal támogattak meg. Kérdés, jogszerű volt-e a kampány és a hirdetések közzététele.

Ahogy arról a hvg.hu írt, a kormányzati propagandaakcióval már több szervezet, intézmény kénytelen-kelletlen foglalkozott, de érdemben egyik sem vizsgálta. Legutóbb a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), majd a Kúria is lerázta magáról a vizsgálat felelősségét, és arra jutottak:

nincs itt semmi látnivaló, illetve ha mégis van, az nem tartozik rájuk.

Mintha meg sem mernék vizsgálni, hogy jogsértő-e a kormány nemzeti konzultációja

Mint a forró krumplit, úgy dobják el maguktól az elvileg illetékes szervek a kormányzati konzultáció vizsgálatát: a Reklámszövetség homokba dugta a fejét, a választási bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kifogást, és a Kúria is úgy döntött, inkább nem foglalkozik vele. Pedig az ilyen propagandaakciók a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sértik az állam politikai semlegességét.

A nemzeti konzultáció más aspektusát azonban még vizsgálhatná egy másik állami szerv, méghozzá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A médiahatóság a kormányzati akciót népszerűsítő, a médiában megjelenő hirdetéseket ellenőrizhetné saját hatáskörben, hogy azok jogszerűek-e. A kérdés azért vetődik fel, mert a médiatörvény előírja:

választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető.

Márpedig – amint arra az NVB és a Kúria is felhívta a figyelmet – éppen nincs kampányidőszak, a sajtóban és a tévében mégis közölnek a konzultációt népszerűsítő reklámokat, holott ezügyben népszavazásnak még csak az ötlete sem merült fel, nemhogy elrendelt referendum lenne róla.

A törvény egyértelművé teszi, mi a politikai reklám például a tévében: “valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám”.

Hogy a kormány által indított nemzeti konzultációt népszerűsítő reklámspot például a kormány célját népszerűsítő műsorszámnak számít-e, az alábbi bejátszás alapján talán nem nehéz megítélni:

Mondja el Ön is a véleményét a Nemzeti Konzultáción

A szankciók tönkretesznek minket! Mondja el Ön is a véleményét a Nemzeti Konzultáción!

A sajtóban megjelenő, a nemzeti konzultációt népszerűsítő kormányzati reklám pedig annak ellenére, hogy például a Népszava napilapban “társadalmi célú hirdetés” megjelöléssel tették közzé, szintén a kormány célját népszerűsíti.

Sőt, erről a hirdetésről éppen a Magyar Reklámszövetség állapította meg nemrég – a Momentum-elnök Gelencsér Ferenc panaszára –, hogy bár a kormány társadalmi célú hirdetésnek állítja be a bombás reklámot, arról az még politikai hirdetés, és éppen erre hivatkozva nem vizsgálhatják:

A Reklámszövetség ezzel az indoklással nem vizsgálja a kormány bombás hirdetését: Nem. De igen. De nem.

Nem indít vizsgálatot a Reklámszövetség a kormány nemzeti konzultációt népszerűsítő bombás hirdetései miatt. A szervezet először azzal indokolt, hogy ezek politikai hirdetések, majd a társadalmi célúként feladott hirdetésekről is megállapította, hogy azok valójában politikaiak, így nem tud mit tenni, egyébként mindegy is, mert a Reklámetikai Kódex a kormányra úgysem vonatkozik.

A hvg.hu kereste az ügyben az NMHH-t. Arra voltunk kíváncsiak, kaptak-e bejelentést a nemzeti konzultációt népszerűsítő reklámok miatt, és indítottak-e eljárást. Azt is kérdeztük, hogy a konzultációs reklámok közzététele az NMHH szerint sérti-e a médiatörvény fent ismertetett előírásait, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.