Ki akart-e valójában maradni a háborúból Orbán Viktor? Van-e értelmezhető ideológiája a Fidesznek, vagy oda csapódik, amerre a Századvég mutat? Mit nyer a kormány a Kreml-propagandából? És összességében mi a mozgatórugója az elmúlt egy, és az elmúlt tizenkét év keletpolitikájának? Ezekről beszélgettünk Dezső Andrással a Fülke magyar külpolitikai évzárójában – illetve a hvg360 közelgő dokumentumfilmjéről is, amelyben a 2011 óta tartó keleti nyitást mutatjuk be.
Bőven van miről beszélgetni, ha az a kérdés, mi történt 2022-ben: közéleti podcastunkban, a Fülkében év végéig több, tematikus epizódban járjuk körbe az év legfontosabb eseményeit; felidézünk mindent, amit már rég elfelejtettünk, és persze megnézzük, vajon jövőre ugyanúgy folytatódik-e minden, mint azt az elmúlt három évben megszokhattuk. Az első részben azt foglaltuk össze, mi történt idén a kultúra terén, a második epizódban a Pénz Beszélben tárgyaltuk ki 2022 gazdasági slágertémáját, a drágulást, a harmadik részben a belpolitikai eseményeket összegeztük Ésik Sándorral, a Diétás Magyar Múzsa szerkesztőjével, a negyedik felvonásban pedig Sz. Bíró Zoltánnal és Földes Andrással beszéltünk az ukrajnai háború tanulságairól.
A sorozat (és egyben 2022 utolsó) epizódjában kollégánk, Dezső András beszélgetett Nagy Iván Lászlóval mindarról, ami idén a magyar külpolitikában történt. Vagy hát arról, ami nem történt: Dezső András szerint ugyanis nehezen beszélhetünk magyar külpolitikáról, ha mindent a belpolitikai folyamatok és a pillanat uralása irányít. Az adásból kiderül, mi hajtja az oroszbarátságot, hogyan nem akart valójában kimaradni Orbán Viktor a háborúból, hogyan alakultak a magyar-kínai és magyar-amerikai viszonyok, Dezső András pedig a hvg360 közelgő dokumentumfilmjéről is mesél, amelyben az Orbán-kormány keleti nyitását elemezzük.
Az év másik külpolitikai slágertémáját, a magyar kormány EU-s pénzekért folytatott hadjáratát pedig korábban egy másik adásban mutattuk be:
A Fülke csapata nevében köszönjük egész éves figyelmüket, műsoraink 2023-ban folytatódnak!
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Pride, EU-csúcs és NATO-találkozó a világlapok fókuszában.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
