Nagyon sok munkájába és nagyon sok pénzébe kerülhet az államnak, hogy január elsejétől hivatalosan is vármegyéknek kell hívni a magyarországi megyéket. A Telex összesítése szerint a névváltozás után át kell írni az okiratokat, táblákat, pecsételőket, levélpapírokat, és ezek még csak a legalapvetőbb feladatok.

Összességében azonban több ezer törvényt, helyi, vagy országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni 2023 elején.

A Miniszterelnökség kapásból egy 105 oldalas dokumentummal készül, 320 kormányrendelethez fognak hozzányúlni. Az Agrárminisztérium 41 oldalas tervezetében 120 rendelet módosítása szerepel, az Építési és Közlekedési Minisztérium 51, a Kulturális és Innovációs Minisztérium pedig 17 rendeletet fog átírni.

Január elsejétől pedig egy rakat új nevet is kell adni. Csupán néhány példán mutatjuk: új neve lesz

• a vármegyei önkormányzatoknak,
• a vármegyei kormányhivataloknak,
• a vármegyei rendőr-főkapitányságoknak,
• a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságoknak,
• a vármegyei főügyészségeknek
• a vármegyei adó- és vámigazgatásoknak,
• a vármegyei kórházaknak,
• a vármegyei levéltáraknak
• és a vármegyei könyvtáraknak is.

A portál megkeresésére a Magyar Közút Zrt. közölte: országszerte összesen 714 megyejelző táblát kell cserélniük januárban.

Fülke podcast: Ispán, haza, család

"A nemzeti összetartozás eszméjét", vagy éppen a figyelemelterelést szolgálja a főispáni tisztség és a vármegye elnevezés visszaállítása? Kiknek és mit üzen az ilyen szimbolikus ügyekkel a Fidesz? A pillanat uralása vagy egy saját korszak építése Orbán célja? A Fülke legfrissebb adásában a hvg.hu krónikásai a királyi udvar legújabb rendelkezéseit vitatták meg.