Két súlyos BKV-s baleset is jutott 2022-re: először az M3-as metró kőbánya-kispesti állomásán rohant egymásba két szerelvény (letarolva közben egy harmadikat is), karácsony előtt pedig a Petőfi hídon futott rá egy Combino villamos az előtte haladóra. Azonban év közben is folyamatosak a kisebb-nagyobb balesetek: a Népszava kérdésére a BKV közölte, hogy az elmúlt három évben saját összesítésük szerint összesen 639 munkabaleset történt a fővárosi cégnél.

Az évenkénti szám alig változik: három éve 226 baleset történt, 2021-ben 220, 2022 novemberéig pedig 193. Azonban a BKV-s dolgozók nagyjából tizedét lefedő Egységes Közlekedési Szakszervezet évi 100–120 olyan esetről is tud, ahol személyi sérülés nélküli, úgymond „saját hibás” baleset történik, ilyenkor a munkavállalók tehetők felelőssé a károkozásért. Ezek a Népszava beszámolója szerint többnyire apróbb koccanások, de gyakori a tükörtörés, szélvédő- és karosszéria sérülés.

A munkahelyi balesetekhez kapcsolódó kárkifizetésekről csak a káreset után több évvel érkezik fizetési meghagyás a kormányhivataloktól a BKV-hoz – nyilatkozta a társaság, amikor a lap arról kérdezte, mennyit kell fizetniük a balesetekért. 2017-ben 128 munkahelyi baleset után 105 millió, 2018-ban 129 baleset után 80 millió, 2019-ben pedig 111 munkahelyi baleset után 105 millió forint volt a káruk. Ezt azonban nagyrészt a biztosító fizeti: a BKV 20212-ben szerződött le 1,278 milliárd forinttal az Uniqua Biztosító Zrt.-vel.

De miért van ennyi baleset? „A magyar, de még az európai közlekedési cégeknél is általános a munkaerőhiány, különösen a sofőrökből van kevés. Így a menetrendet csak a meglévő állomány iszonyatos túlterhelésével lehet tartani” – mondta a lapnak Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke. „Amikor a rabszolgatörvény lehetővé tette a 400 órás túlórát, a BKV menedzsmentje arra kérte a városvezetést, hogy ezt a passzust a cég is alkalmazhassa, de a tulajdonos önkormányzat ehhez nem járult hozzá. A 2019-ben megválasztott új városvezetés kifejezetten munkavállaló-párti, amit a tavaly megkötött bérmegállapodás is jelez. Csodát azonban ők sem tehetnek” – tette hozzá a szakember.

Vannak olyan sofőrök is, akik BKV-s műszakjuk után átülnek a Volánbusz járműveibe dolgozni még pár órát, hiába számít a főváros útjain teljesített műszak rendkívül megterhelőnek, és hiába írja elő az alapszerződésük, hogy munkába kipihenten kell megérkezniük a sofőröknek.

„Ezzel az egyre idősödő, végletekig kizsigerelt állománnyal próbálnak plusz tevékenységet végeztetni, mint például az első ajtózás, menetjegy-értékesítés. A menetrend tartása miatt időnként az előírt pihenőidőt se tudják kitölteni a sofőrök. A járművezetők egyre kimerültebbek, ami figyelmetlenséghez, gyorsuló egészségromláshoz vezethet, amiből könnyebben alakulhatnak ki balesetveszélyes helyzetek” – magyarázta Naszályi Gábor.