Jogaikat követelő tanárok
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
A pontos szám még nem ismert, de az biztos, hogy kifejezetten nagy – akár több ezres – az érdeklődés a hétfőn kezdődő, egyhetes országos pedagógussztrájk iránt – tudta meg a hvg.hu. A január 23-tól hét napig tartó országos sztrájknapokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hirdette meg, később a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott hozzájuk.
A sztrájknapok a január 31-ére – az egy évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk évfordulójára – meghirdetett Szolidaritás Napjával és országos ülősztrájkkal zárul, amelyre a PDSZ a szakszervezeteket, civil szervezeteket és állampolgárokat is meghívott. A legnagyobb megmozdulás éppen erre a napra várható, ehhez ugyanis már
a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak a reggel 8–10-ig tartó, kétórás figyelmeztető sztrájkjukkal.
A munkabeszüntetés folytatását a hatnapos „Tudásmenet az oktatásért” végén hirdette meg a PDSZ, ahol a résztvevők 180 kilométert gyalogoltak Miskolctól Budapestig, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira.
Nem állnak meg
A tanárokon kívül tavaly a velük szolidáris diákok és szülők is sztrájkokkal, élőláncokkal, tiltakozó megmozdulásokkal próbáltak érvényt szerezni követeléseiknek, de ezekből eddig semmi nem teljesült. Sőt, a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok közül többeket elbocsátottak, mások maguktól mondtak fel. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kirúgásokra azért került sor, mert a tanárok törvényt sértettek, így ők „nem tehettek mást”.
A tanárok által kért béremelés ügyében eközben a kormány folyamatosan az Európai Unióra mutogat, azt ugyanis uniós pénzből akarják fedezni, de az ígért támogatások még mindig fel vannak függesztve, a kormány ugyanis nem teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. Azóta kiderült, hogy hasonló okokból a közérdekű alapítványokba kiszervezett egyetemek az Erasmus+ és a Horizont programokban sem vehetnek részt.
A jövő héten kezdődő, egyhetes munkabeszüntetésnek másik apropója is van: a kormány január közepén egy váratlan rendeletben változtatott a tanárok kirúgásának szabályain. Eszerint, ha a munkáltatónak tudomására jut, hogy a pedagógus szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi a kötelezettségét, akkor az eddigi 15 nap helyett a tanév végéig, azaz augusztus elsejéig van módja elbocsátani őt. Vagyis lényegében, ha egy tanár januárban polgári engedetlenségben vett részt, az is előfordulhat, hogy csak a tanév végén kapja meg az értesítést arról, hogy felmond neki a tankerület.
A szakszervezetek ezért az eddigiek mellé új követeléseket is megfogalmaztak:
nemcsak azt kérik a kormánytól, hogy vonják vissza a kormányrendeletet, hanem azt is, hogy helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt.
Az, hogy az újabb sztrájkhullámot rögtön egyhetesre tervezték, nem véletlen, a PDSZ szerint azért nem egy napban gondolkoztak, hogy a sztrájkfolyamat új erőre kapjon. Az időpontot pedig azért január 23-ra tették, mert ekkorra már véget ér a nyolcadikosok középiskolai felvételije, tehát a sztrájk nem veszélyezteti a továbbtanulásukat.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a hvg.hu-nak hozzátette: „sokak részéről volt arra igény, hosszabb legyen a sztrájk”.
A szakszervezet alapítványa arról is döntött, hogy duplájára, az eddigi 30 ezerről 60 ezer forintra emeli az egyszeri kompenzáció összegét, amit a sztrájkban való részvétel miatt kieső bevételük helyett igényelhetnek a pedagógusok.
Azt, hogy az egyes iskolák hogyan szervezik meg, rájuk van bízva, ez attól is függ majd, hogy melyik iskolában hányan vesznek részt rajta. Bár pontos számok még nincsenek, az érdeklődés mindenesetre már most is nagy, és nemcsak Budapesten, hanem vidéken is: Szegeden például az összes gimnáziumban sztrájkolni fognak, és Szombathelyen is van olyan iskola, ahol a tanárok kétharmada részt vesz az akcióban.
Mint korábban, a munkabeszüntetéseken résztvevő intézményeket térképen fogja jelezni a Civil Közoktatás Platform.
Nem szenvedhetnek hátrányt
A munkabeszüntetés híre már a kormányt is elérte, legalábbis erre utal, hogy a Belügyminisztérium közleménye szerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár január 26-ára összehívta a sztrájkbizottság következő ülését.
A tárca sietett leszögezni: felhívták a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vezetőinek figyelmét arra, hogy a január 23-ától meghirdetett országos sztrájknapokon a köznevelési intézményekben az intézményvezetőknek és a tankerületek vezetőinek mindent meg kell tenniük, hogy biztosítsák az elégséges szolgáltatást. Azt is hozzátették, hogy helyi sztrájkbizottságot, illetve sztrájkszervezőt terhelő kötelezettségek betartása a tanulók érdekeinek védelmét kell, hogy szolgálja, a gyerekek semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek.
Nagy Erzsébet erre a hvg.hu-nak azt mondta: az egyeztetésen természetesen részt fognak venni, de egyben ők is arra kérik a másik oldalt, hogy tartsák be a korábbi ígéreteiket, ezek közül rögtön az az egyik, hogy például legyenek rendszeres egyeztetések a témában.
