Nincs félreértés az Erasmus-ügyben, már régen szóltak, hogy nem fideszesekkel kéne teletömni a kuratóriumokat

Nagyon reméli, hogy félreértés történt, nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter az RTL Híradójának, miután kiderült, hogy az Európai Unió az alapítványi fenntartásúnak hívott, a legtöbbször gyakorlatilag a fideszes holdudvar tagjai által vezetett felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból.

A lépéssel kapcsolatban nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a „félreértés” szó elhangzott. Erre hivatkozott Böszörményi Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke is (aki egyébként Navracsics egykori beosztottja) a hallgatóknak írt e-mailben.

Nehéz elképzelni ugyanakkor, hogyan lehetne félreértésnek nevezni egy olyan döntést, amelyről december közepén döntöttek a tagállamok pénzügyminiszterei, és annak indoklása feketén-fehéren szerepelt a határozatukban.

Mint ahogy minimum meglepő Navracsics Tibor azon kijelentése is, mely szerint a Bizottsággal való tárgyalások során nem merült fel aggályként, hogy aktív politikusok ülnek az alapítványok kuratóriumaiban. Erre ugyanis több hivatalos dokumentum is utal, ráadásul az Európai Bizottság biztosaként Navracsicshoz tartozott a teljes Erasmus-program, így pontosan tisztában van annak működésével.

Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosként Brüsszelben a 30 éves Erasmus program eseményén 2017-ben

AFP / Emmanuel Dunand

Az „alapítványi" elnevezés az egyetemek esetében azt a látszatot kelti, mintha a kormánytól független intézményekről volna szó, ennek azonban éppen az ellenkezője az igaz: a felsőoktatást a vagyonkezelő alapítványok révén az állami fennhatóság helyett fideszesek által vezetett kuratóriumok fennhatósága alá helyezték, a 2021-ben lezajlott folyamat minden bizonnyal azt a célt szolgálta, hogy a fideszes hátországot bebetonozzák egy esetleges 2022-es választási vereség esetére is. Ahogy Pálinkás József fogalmazott a cikkében, ez nem egyetemi reform volt, hanem a mögöttes állam kiépítésének újabb fázisa. Vagyis az egyetemeket kiszervezték a NER hátországának, itt kapcsolódunk tehát bele a mostani Erasmus-vitába.

Többször jelezték

A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti viták két szálon futnak, az egyik a Covid utáni helyreállítási alap pénzeit érinti, a másik pedig az úgynevezett jogállamisági eljárás, melyet Brüsszel azért indított meg áprilisban, mert – mindenekelőtt a korrupció miatt – nem látja garantálva a Magyarországra érkező uniós pénzek védelmét. Vagyis azt, hogy az uniós milliárdokat valóban a megfelelő célra költik, és nem a NER-kitartottak zsebébe vándorolnak.

Bár a jogállamisági eljárás megindítása után mind az Európai Bizottság, mind pedig a magyar kormány kínosan ügyelt rá, hogy semmi ne szivárogjon ki a tárgyalásokról, amikor az EB szeptemberben megtette javaslatát a Tanácsnak a pénzek befagyasztásáról, a dokumentum hosszan részletezte, mit is kifogásoltak pontosan, és arra mit válaszoltak a magyarok.

Navracsics Tibor erről annyit mondott, Brüsszelnek két kérése volt a magyar kormányhoz: az egyik, hogy a közérdekű alapítványok beszerzései is tartozzanak a közbeszerzési eljárás hatálya alá, a másik pedig, hogy a magyar kormány dolgozzon ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert. Azt ugyanakkor tagadta, hogy a tárgyalások során aggályként merült volna fel, hogy aktív politikusok ülnek az alapítványok kuratóriumaiban.

Az első kettőben igaza is van, de érdemes azt is megnézni, pontosan mit tartalmaz a fent említett javaslat. Eszerint a Bizottság már a jogállamisági eljárás megindításáról szóló első hivatalos értesítésében jelezte aggályait az uniós források közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználásával kapcsolatban.

Problémának találták a többi közt, hogy

• a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési irányelvek szerinti szabályok,
• a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjai mentességet kapnak az összeférhetetlenségi követelmények alól,
• valamint, hogy az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazandók a parlamenti képviselőkre, az államtitkárokra és a kormány más tisztviselőire, akik egyidejűleg az ilyen vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjaiként is szolgálhatnak.

Ezek a kifogások ráadásul nem itt merültek fel először. Ahogy a dokumentum is megjegyzi, mindez szerepelt a 2022-es jogállamisági országjelentésben is, mely problémásnak nevezte, hogy a kuratóriumokban ülő jogi személyek jelentős állami finanszírozásban részesülnek, ami a korrupció fokozott kockázatával jár. Nem kevés pénzről van szó, Varga Judit igazságügyi miniszter például havi 1,4 millió forintot kap a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól, Szijjártó Péter külügyminiszer havi bruttó 1,5 millió forintért tagja a győri egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványnak, maga Navracsics Tibor pedig másodállásban a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke.

Varga Judit a Miskolci Egyetemen 2022.március 31-én

MTI / Vajda János

Kaptak lehetőséget

A folyamatos figyelmeztetések mellett a magyar kormány több esélyt kapott, hogy rendezze a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos problémákat. A követelmény szerepelt egyébként a magyar kormánynak szabott 17 feltételben is, melyeket ha teljesítenek, akkor meg is lehetett volna szüntetni az egész jogállamisági eljárást. Elsőre úgy tűnt, hogy a Fidesz-KDNP hajlik is a változtatásokra, az Országgyűlés október 4-én elfogadta azt a törvényt, mely rendezte a közbeszerzési eljárásokat, majd az összeférhetetlenségi szabályokat is módosították.

A politikai felsővezetők szerepével kapcsolatban azonban hatalmas kavarás kezdődött. Először úgy tűnt, hogy kivették őket a kuratóriumokból, majd egyik napról a másikra mégis lehetővé tették, hogy ottmaradjanak. Hogy ez szándékos, vagy véletlen lépés volt, azóta sem lehet tudni.

Óriásit kavart a Fidesz, hogy megmentse a kuratóriumban ülő minisztereket a kínos magyarázkodástól

Először kihúzta, majd - miután ráébredt ennek következményeire - fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban" kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.

Az viszont biztos, hogy az Európai Bizottság számára a megszavazott törvénymódosítás nem volt elegendő, ezért is javasolták a pénzügyi szankciókat. Ezekről már nem ők, hanem a tagállamok pénzügyminiszterei döntöttek, december 15-én egyedül Lengyelország szavazott nemmel a Tanácsban arra, hogy felfüggesszék három operatív program 55 százalékát, valamint a tagállamok azt is megtiltották, hogy uniós pénzt kapjanak magyarországi vagyonkezelő közalapítványok – ez utóbbi következménye az Erasmus+ és a Horizont Európa programok felfüggesztése.

A Tanács határozatából az is pontosan kiderül, hogy a tagállamok szerint hiába módosított törvényt a magyar Országgyűlés, az intézkedések még mindig nem akadályozzák meg, hogy „magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”.

Egyszerű a megoldás

A kulturális és innovációs minisztérium hétfő este közleményt adott ki, melyben azt írták, nem fogadják el az Európai Bizottság döntését. Ez annak fényében meglehetősen furcsán hangzik, hogy legalább egy éve tisztában voltak vele, hogy ha nem teljesítik a feltételeket, annak az egyetemekre nézve is következményei lesznek. A tárca azt is kiemelte, hogy a jelenleg futó programokra, ösztöndíjakra a szankciók nem érvényesek. Ebben igazuk is van, de – ahogy azt a hvg.hu-nak több forrás is elmondta – a 2024-es programokkal már lehetnek problémák, ha marad a pénzek felfüggesztése.

A kormány szerint a kérdés tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerülhet sor. Bár a közleményből ez nem derül ki, ebben semmi újdonság nincs, már a tanácsi határozatban is szerepel, hogy Magyarországnak a fenti időpontig, valamint onnantól kezdve háromhavonta tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, milyen korrekciós intézkedéseket hajtott végre azért, hogy megkapja az uniós pénzeket. Tehát ezt a tárgyalást nem a magyar fél kezdeményezte.

Az, hogy a magyaroknak milyen feltételeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek is pályázhassanak uniós forrásokra, nem teljesen világos. Ha szigorúan az összeférhetetlenséget vesszük, akkor nem elképzelhetetlen, hogy Brüsszel azzal is megelégedne, hogy szigorú szabályokat vezetnek be a politikusokra és vezető tisztségviselőkre, és javadalmazást sem fogadhatnak el munkájukért. A legegyszerűbb megoldás ugyanakkor valószínűleg az lenne, ha Varga Judit, Orbán Balázs vagy éppen Navracsics Tibor távoznának a kuratóriumokból. Ugyanígy kérdéses, hogy ha ez megtörténik, a lépés elegendő lenne-e a pénzügyi szankciók feloldásához, vagy mind, a Magyarországnak korábban előírt 17 feltételt teljesíteni kellene hozzá.

AFP / Hans Lucas / Lilian Cazabet

Egy dolog viszont biztos: a kormánynak nagyon kell sietnie. Hiába ugyanis a március 16-ai időpont, több új pályázat leadási határideje február 15., így ha addig nem sikerül megoldást találni, akkor több ezer diák és kutató maradhat ki a nemzetközi ösztöndíjakból és csereprogramokból.