Jogaikat követelő tanárok
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
A tüntetésekről már jól ismert két pedagógus, a Kölcsey Gimnáziumból elbocsátott Törley Katalin és a miskolci Pilz Olivér volt a házigazdája annak a rendezvénynek, amelyet a jobb oktatási rendszerért küzdő pedagógusoknak szervezett a Tanítanék Mozgalom. A megszokott dühös hangütést ezúttal cinikus humorra váltották. Pilz például azt is megállapította, hogy a Trafó Kortárs Művészetek Házában tartott gálán volt jó eséllyel a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó színházigazgatók száma kedden és bizonyára nem járt messze az igazságtól, ugyanis Mácsai Pál, Máté Gábor, Alföldi Róbert és Pintér Béla is szerephez jutott.
A közönség soraiban ülőknél valószínűleg csak a szerzők és a Vígszínház színészei hallották többször a Mi vagyunk a Grund!-ot de ez az est is csak a tanártüntetések himnuszává vált dallal indulhatott el. Dés László zongorán kísérte a videóüzenetben bejelentkező Wunderlich Józsefet, ő alakítja Bokát a Pál utcai fiúk színdarabban.
Nyáry Krisztián ma már csak tündérmeseként mert hivatkozni arra a Rácz László nevű matematikatanárra, aki Neumann Jánost és Wigner Jenőt is tanította. „Nem volt kalandos élete és nem voltak benne látványos pillanatok”, mégis az ország egyik legnagyobb tudósát indította el pályáján. A fikciónak is beillő történetben olyanok hangzottak el, mint a kiemelkedő diákok tehetséggondozása és a gyengébben teljesítők felzárkóztatása, amihez nem csak a pedagógusok méltó bérezése, de megbecsültsége is hiányzik napjainkban. Pedig száz évvel ezelőtt a magyar állam még ismerte a színvonalas oktatás titkát: hagyni kell a tanárokat dolgozni – zárta mondandóját az író.
Az est fénypontja egyértelműen Pintér Béla fellépése volt, a rendező ugyanis egy 2043. január 31-re datált naplóbejegyzést idézett, amelyben visszaemlékezett a húsz évvel korábbi időszakra. „Akkor” még havonta nyolcezren jártak előadásaira a budapesti színházban, 2043-ban pedig havonta nyolcezer emberhez viszi ki a reggeli újságot – Karlsruheben. A 2022-es eseményekre úgy emlékszik vissza, mint az utolsó tanártüntetések időszaka, amikor a diákok még kiálltak tanáraik mellett ahelyett, hogy feljelentenék őket, amiért a történelemórán elhangzik, hogy „vitatható a tankönyv állítása, mely szerint 2022-ben Ukrajna támadta meg Oroszországot”. Pintér disztópiájában az oktatásért felelős államtitkár nem más, mint „a kétszeres Kossuth-díjas Vitéz Rákay Philip, akit ma már senki sem merne kiröhögni, és senki sem merné tökkelütött fércműnek nevezni filmkölteményeit” az ország vezetése pedig a korábbi miniszterelnök „egykorvolt izgága külügyi kakadujának” jutott.
Bár minden korábbinál többen tiltakoztak az oktatás lehetetlen helyzete miatt, így is nagyon sokan vannak olyan helyzetben, hogy ezt nem merik megtenni, pedig ha valamire, akkor az oktatás ügyére nem lenne szabad fekete-fehér kérdésként tekinteni – mondta Horváth Kristóf drámapedagógus. Hozzátette azt is, helytelen a megfogalmazás, hogy a szolidaritást vállalók kiállnak a tanárok ügye mellett, hiszen épp a fordítottja igaz: tiltakozásaikkal a tanárok állnak ki minden állampolgárért. „Szerintetek Petőfi tanárellenes verseket írna vagy veletek tüntetne? És Arany János polgári engedetlenkedne?” – tette fel a kérdéseket Horváth és úgy tűnt, a közönség egyértelműen ugyanarra a válaszra tippel.
Rövid videóüzenetben köszöntötte a tanárokat Bojár Gábor üzletember és Alföldi Róbert rendező is, előbbi szerint az üzleti élet szereplőinek nem szabad amiatt távol tartaniuk magukat a témától, mert arra érzékeny politikai üzenetként tekintenek, hiszen ez tisztán gazdasági kérdés. Minőségi oktatás hiányában ugyanis nem lesz versenyképes munkaerő, így sem a vállalkozások, sem az ország nem fog tudni jól teljesíteni. Alföldi ennél érzelmesebben fogalmazta meg gondolatait, szerinte az oktatás legfontosabb feladata az, hogy a gyerekekből gondolkodó állampolgárokat neveljen – és talán épp ez a problémája a kormányzatnak.
Január 31-e volt az évfordulója annak a figyelmeztető sztrájknak, amely elindította 2022 egyik legfontosabb belpolitikai eseménysorozatát, ennek alkalmából a fellépők közötti átvezetésként értékelték is a megmozdulásokat. A Tanítanék adatai szerint egy év alatt összesen több mint háromszáz település 1098 intézményében összesen 2740 tiltakozó akció valósult meg, jóval több, mint az előző évben. Egyértelmű sikerként élték meg, hogy a sok éve tartó tanári tiltakozásokhoz most először érdemben csatlakoztak a diákok és a szülők is, valamint azt, hogy az Európai Unió számára is nyilvánvalóvá vált a súlyos tanárhiány és a bérrendezés fontossága is.
Egy év alatt összesen harmincezer tanóra maradt el sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt, ha pedig az összes szolidaritási akció résztvevője egymás mellé állna, hatvan kilométeres élőláncot alkotnának. Vagyis Budapesttől Tatabányáig fel tudnának sorakozni, ha pedig – Pilz szavaival élve – keletre indulnánk, akkor éppen Hatvanig. A két műsorvezető elmondta, több tízmillió forint adomány érkezett a munkabeszüntetések során kiesett bérek pótlására és komoly eredménynek tekintik azt is, hogy a Belügyminisztérium már „össze-vissza rugdossa ki a tanárokat” és maszatol az elmaradt órák nyilvántartásával, ez ugyanis azt jelenti, hogy eljutott hozzájuk a tiltakozók üzenete.
