Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Az Európai Parlament a Pegasus-ügyet vizsgáló különbizottsága (PEGA) február közepén meghallgatást tart a megfigyelési botrány magyarországi szálával kapcsolatban, néhány érintett részvételével – írja a Népszava. A lap információi szerint az ülés megelőzi a testület február 20–21. között esedékes budapesti látogatását, amelynek során a korábbi hírek szerint Varga Judit igazságügyi miniszterrel és Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével is tárgyalni kívánnak.
Egyelőre a delegáció összetételéről folynak tárgyalások, de a lap úgy tudja, hogy tagja lesz Sophie in’t Veld holland liberális EP-képviselő, aki a PEGA jelentését készíti.
Az EP állampolgári jogi bizottsága várhatóan hétfőn fogja jóváhagyni a jogállamiság európai helyzetéről készülő friss állásfoglalás-tervezetet, ebben a képviselők sajnálatukat fejezik ki, hogy „egyes tagállamok hatóságai nem működnek együtt a parlament vizsgálóbizottságával”. Valamint aggodalmuknak adnak hangot a demokráciára és az alapvető jogok tiszteletben tartására leselkedő kockázatok miatt, amelyeket a kémprogramok ellenőrizetlen használata jelent.
Varga Juditot és Péterfalvi Attilát is meg akarja hallgatni az EP Pegasus-bizottsága
A testület február második felében érkezik Magyarországra. Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett.
A határozattervezet megerősíti azt a korábbi EP-állásfoglalást, amely Magyarországot választási autokráciaként, hibrid rendszerként írja le, nem pedig demokráciaként.
A szavazás előtt álló parlamenti jelentés mindemellett felszólítja az Európai Bizottságot, hogy célzott finanszírozással támogassa a jogállamiságért vagy a kiszolgáltatott társadalmi csoportokért küzdő, egyes országokban pedig a kormány politikája miatt hátrányt szenvedő civil szervezeteket. Szorgalmazza azt is, hogy az EU fontolja meg annak a lehetőségét, hogy ezek a szervek közvetlenül férjenek hozzá az uniós forrásokhoz.
Pegasus-botrány: az EP vizsgálóbizottsága a magyar helyzetet is vizsgálja
Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.
