Február 11-ére, azaz most szombatra több olyan fővárosba tervezett gyűlést is bejelentettek, amelyek a gyülekezési törvény hatálya alá tartoznak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pedig pénteken közölte, hogy ezek közül három olyat betiltott, amiknek a helyszíne a Budai Vár – Bécsi Kapu területe lett volna.
A döntést a gyülekezési törvényre hivatkozva azzal indokolták, hogy a helyszín országos jelentőségű történelmi emlékhely, az időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet.
1945. február 11-én a budai várnegyedben körülzárt német-magyar csapatok összehangolt támadást intéztek azért, hogy elérjék az összefüggő német arcvonalat. Ezt a napot, amire a neonácik „becsület napjaként" hivatkoznak, a magyarországi szélsőjobb egyik legnagyobb eseményeként tartják számon a hatóságok.
A BRFK határozatai szerint a három betiltott rendezvény közül kettő a kitörésre emlékezett volna, (ezek közül az egyikre hat, a másikra tíz főt vártak a szervezők), míg a harmadik a „neonáci túra ellen” tiltakozott volna, nyolc fővel.
A rendőrség három éve Ungváry Krisztián egyik publicisztikájára is hivatkozott, amikor nem engedélyezte a neonácik felvonulását. A történész abban az évben arról beszélt a HVG-nek, hogy a szélsőjobb által becsület napjának nevezett vonulás tiltása helyett alternatív túrát vezetne február 11-én.
A történész két éve elindította a kitoresnapja.hu oldalt, ahol az 1945. február 11-i kitörésről a tudományosan megalapozott információkkal lehet találkozni, és egy virtuális emléktúra is bejárható.
Ungváry Krisztián: A kitörésnél a német és a szovjet katonák sem hősök voltak
Bár a rendőrség a történész egyik publicisztikájára is hivatkozott, amikor idén nem engedélyezte a neonácik felvonulását az úgynevezett becsület napján, Ungváry Krisztián szerint nem lehet minden köztéri megemlékezést betiltani. A HVG-nek adott interjúban elmondta, fontosabb lenne alternatív emléktúrákat szervezni a kitörés évfordulóján.
