Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Fehéroroszországba utazott tárgyalni Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon azt írta, „Magyarország azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború meghosszabbodásának vagy eszkalációjának kockázatával járnak”.
Szijjártó állítása szerint „ezt a béke álláspontot” fogja képviselni Minszkben is. A külügyminiszter pedig úgy fest, felmérte, hogy nagyon sok támadást fog azért kapni, mert egy olyan országba utazik tárgyalni, ami egyértelműen támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját: „nyilván sokat fognak támadni a látogatás miatt” – írta –, „de a mi álláspontunk egyértelmű: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani”. Szerinte erre azért van szükség, mert ha Magyarország nem így tenne, akkor a békére való felhívást sem tudná átadni.
Az azonban legkésőbb tavaly februárban kiderült, hogy sem Orbán, sem Szijjártó nem jó követe a békének: hiába hirdették mindketten 2022-ben, a háború kitörése előtti napokban, hogy Moszkvában békemisszión jártak, Vlagyimir Putyin háborút indított Ukrajna ellen.
Orbán: sikertelen volt a békemisszió
A miniszterelnök szerint mindent megtett, ami emberileg lehetséges, Márki-Zay Péter szerint viszont Orbán Viktor eleve nem a békéről ment tárgyalni Moszkvába.
