A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Olyannyira elszánta magát a kormány az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, hogy még olyan civil szervezetekkel is egyeztetett, akiket korábban idegen érdekek kiszolgálóiként tüntetett fel. Az elhatározás nem véletlen: az igazságszolgáltatás függetlensége feltételként szerepel ahhoz, hogy az ország hozzájuthasson az uniós helyreállítási alap milliárdjaihoz. Az Európai Tanács összesen 27 szupermérföldkövet határozott meg, amelyeket a kormánynak maradéktalanul végre kell hajtania ahhoz, hogy bármilyen kifizetésre sor kerülhessen. Ebből négy érinti a bíróságokat.
Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.
A törvénymódosítást márciusig kell elfogadni, a jogszabály tervezetét már korábban nyilvánosságra hozták a kormányzati honlapon. A reformcsomagról az érintett Országos Bírói Tanács is véleményt mondott, szerintük az több ponton sem felel meg az EU tanácsi határozat elvárásainak.
Arra, hogy magyarországi civil szervezetek érdemben – és személyesen – egyeztethessenek a magyar kormány képviselőivel, hosszú évek óta nem volt példa. Az Igazságügyi Minisztériumban (IM) a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet képviselői tárgyaltak február 8-án. A kormány részéről Répássy Róbert parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes és Bóka János, európai uniós ügyekért felelős államtitkár is részt vett a találkozón. A teljes beszámolót ezen a linken lehet elolvasni.
Közös közleményükben a civilek azt írták, véleményük szerint a tervezetet számos ponton módosítani kell ahhoz, hogy minden követelmény teljesüljön, vagyis az jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásoknak. Egyetértettek abban is, hogy korábbinál jóval szélesebb hatás- és feladatkörrel felruházott Országos Bírói Tanács (OBT) elindításához szükség van egy átmeneti időszakra (hasonlóan az Integritás Hatósághoz), amikor egy már működő és kellő kapacitással bíró szervezet személyi és szervezeti támogatást nyújt a bírói tanács számára.
A meghívott civil szervezetek képviselői a minisztérium előtt.
Magyar Helsinki Bizottság
A civilek azt is jelezték, hogy problémásnak tartják, hogy az OBT csak augusztus 1-jével választhatna elnököt, és javasolták, hogy erre a lehető legkorábban lehetőségük legyen.
A találkozón az IM is elismerte, hogy a jogszabálytervezet nem szünteti meg azt a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, mert a közhatalmi szervek a tisztességes eljárás sérelmére hivatkozással a jövőben is előterjeszthetnek alkotmányjogi panaszt.
A civilek jelezték, hogy a tervezet ebben a formában nem felel meg a vállalásoknak, és valódi megoldást csak a panaszlehetőség Alaptörvényben történő kizárása jelentene.
Hosszabb vita alakult ki arról, hogyan kell értelmezni az OBT döntési kompetenciájának megerősítésére vonatkozó vállalásokat. A civilek szerint az felel meg a szupermérföldkövekben foglaltaknak, ha a bírák teljes körű véleményt mondhatnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjára pályázó jelöltek alkalmasságáról, és nem pusztán a törvényi feltételek (például a kellő idejű szolgálati jogviszony megléte) ellenőrzése a feladatuk.
Azt is kiemelték, hogy az objektív feltételek között kell rögzíteni a függetlenség, pártatlanság, az integritás és feddhetetlenség követelményét, és az OBT kötelező erejű véleményének ezekre a kritériumokra is ki kell terjednie. A kormány képviselői szerint azonban ez a megoldás egy merőben új rendszer bevezetését jelentené, amit nem vállaltak, illetve a parlament hatáskörének szűkítésével, elvonásával járna.
A civilek másik hangsúlyos kritikája, hogy a tervezet ahelyett, hogy az előírásoknak megfelelően teljesen megszüntette volna azt a lehetőséget, hogy az alkotmánybírák rendes bíróvá történő kinevezésük után kérésükre automatikusan a Kúriára kerülhessenek, ezt a jogot a jelenlegi Ab-tagok esetében fenntartja, és csak a jövőre nézve kívánja megszüntetni.
Közleményükben hozzátették: bár fontos fejlemény, hogy lehetőség volt átbeszélni a tervezetet, de ugyanakkor „szomorú, hogy erre kizárólag uniós nyomásra került sor, ahogyan az is, hogy ez kivételes pillanatnak számít három, a bírói függetlenséggel foglalkozó magyar civil szervezet életében”.
„A társadalmi és szakmai egyeztetésnek minden normálisan működő jogállamban magától értetődőnek kellene lennie” – tették hozzá.
