Tetszett a cikk?

Nemcsak az Országos Bírói Tanács hatáskörét növelik, hanem a Kúria elnökének hatalmát is jelentősen gyengítik. A tét nem kicsi: a helyreállítási alap pénzei csak akkor érkeznek meg, ha az Európai Bizottság megfelelőnek tartja a most nyilvánosságra hozott módosításokat.

Több mint 25 oldalon keresztül sorolja azokat az igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat az a dokumentum, amely szerda éjjel került fel a kormány honlapjára. A társadalmi vitára bocsátott, hamarosan az Országgyűlésnek is benyújtandó javaslatcsomag nem véletlen, azok szerepelnek az úgynevezett uniós szupermérföldkövek között, vagyis teljesítésük nélkül nem érkeznek meg a helyreállítási alap pénzei. Ami viszont feltűnő, hogy az Igazságügyi Minisztérium most több olyan szabály módosítását javasolja, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.

Lopakodó módon gyűri maga alá a Kúriát a politika

Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei - csendesebben, mint Handó Tünde idején - Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének követelménye természetesen nem egyik napról a másikra került elő Magyarország és az Európai Unió vitájában. Az országspecifikus ajánlásokban az EU már 2019-ben, majd 2022-ben is kérte, hogy a kormány erősítse az igazságszolgáltatás függetlenségét, sokáig mégsem történt semmi.

Az, hogy ezek végül bekerültek a szupermérföldkövek közé, arra is utal, hogy az Európai Bizottság által javasolt korrupcióellenes intézkedések semmit nem érnek független bíróságok nélkül.

Erősebb OBT, gyengébb Kúria

A most közzétett tervezetben szereplő módosítások közül a legszembetűnőbb az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek erősítése. A bírók által választott OBT szerepe eredetileg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felügyelete lenne, ehhez azonban alig vannak megfelelő hatáskörei, eszközei. Utóbbira jó példa, hogy székház, vagy megfelelő iroda hiányában látogatókat sem tudnak fogadni – ezért történhetett meg, hogy két tagjuk, Vasvári Csaba és Matusik Tamás az Egyesült Államok nagykövetségének épületében találkozott David Pressmann amerikai nagykövettel, amiért utólag hetekig támadta őket a kormánymédia.

A módosítások alapján az OBT a jövőben jogi személyiséggel rendelkezik majd, és bővülnek a feladatai, sőt titkárságot is kapnak. Hogy a jogi személyiség hiánya eddig milyen nehézségeket okozott, arról az OBT egy decemberi sajtóbeszélgetésen osztott meg részleteket: jelenleg nem tudnak szerződéseket kötni, konferenciákat szervezni, adott esetben bírósághoz fordulni, és még ahhoz is az (egyébként általuk ellenőrzött) OBH-elnök aláírása kell, hogy pogácsákat rendelhessenek egy olyan rendezvényhez, mint egy sajtóreggeli.

Az OBT a tervezett változtatások alapján a jövőben több esetben is megkerülhetetlen lesz az igazgatással kapcsolatos döntéseknél. Továbbá betekintést nyerhet a hatáskörei, feladatai gyakorlásához szükséges dokumentumokba, adatokba is. Hogy ez utóbbi mit érint – például ide tartozik-e a Fővárosi Törvényszék elnökének jelentése a Schadl–Völner-ügyről – egyelőre nem világos.

Fontos előrelépés, hogy az OBT a jövőben kötelező véleményt ad majd arról is, hogy az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelentkező személy megfelel-e a vele szemben támasztott törvényi követelményeknek. Így többé nem fordulhat majd elő, hogy egy jelölt az OBT támogatása és bírói tapasztalat nélkül kerüljön a Kúria élére – mint ahogy az Varga Zs. András esetében történt 2021-ben.

Ezenkívül egyetértési jogot gyakorolnak majd a bírói kirendelésekkel és a Kúria ügyelosztási rendjével kapcsolatban, és véleményezik majd a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét is.

Nincs több ejtőernyőzés

Az IM javaslatai a Kúria és az OBH elnökének megválasztásához is újabb feltételeket támasztanak. Eszerint a jövőben csak az választható majd az OBH elnökévé, aki legalább két évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá valamennyi bírói értékelése eredményeként legalább kiválóan alkalmas értékelést kapott. A Kúria elnökévé pedig az választható meg, aki legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal rendelkezik, vagy pedig „kiemelkedő tudású elméleti jogász” (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora).

Pattanásig feszült a légkör a Kúrián Varga Zs. András miatt

Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.

A kormány megszüntetné azt a lehetőséget is, hogy a politikai kinevezett alkotmánybírók beejtőernyőzzenek a Kúriára – vagyis kérhessék bíróvá történő kinevezésüket. Ezentúl nekik is ugyanúgy pályázniuk kell és versenybe kell szállniuk a posztért, mint bárki másnak.

Mint ahogy korábban megírtuk, a javaslatok között a büntetőeljárási törvény módosítása is helyet kapott, mely Polt Péter mozgásterét korlátozza. Erre utal, hogy a kormány megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy ha egy bíró a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tanácsát kéri ki az uniós jog helyes értelmezéséhez, azt a legfőbb ügyész – vagy bármilyen más fórum – megtámadhassa, és erről a Kúria döntsön. Korábban egy hasonló eset nagy vihart kavart, amikor az Európai Bíróságnak kellett kimondania, hogy a legfőbb ügyész és a Kúria megsértették az uniós jogot azzal, hogy törvénysértőnek ítélték meg Vasvári Csaba egyik hasonló kérelmét.

A minisztérium módosítási javaslata még egy komoly aduásztól megfosztja a kormányt: közhatalommal bíró szervek többé nem támadhatnak meg jogerős bírósági ítéleteket a kormányhoz lojális Alkotmánybíróságon. Ezt a kitételt mindössze három éve iktatták az alkotmánybírósági törvénybe, de a kormány már az általa „gyermekvédelminek” titulált törvényről szóló népszavazásnál alaposan kihasználta. Hiába mondta ki ugyanis a Kúria, hogy az óvodások nemváltó műtétjéről szóló kérdés nem volt egyértelmű, a kormány a döntést arra hivatkozva támadta meg az Alkotmánybíróságon, hogy nem hallgatták meg az ügyben, így megsértették az alapvető jogait.

Az előírásokat a magyar kormány ígérete szerint március 31-ig fogja teljesíteni, így nem kizárt, hogy már a február 20-án kezdődő ülésszak elején szavazni fog róla az Országgyűlés. Ennek megtörténte még mindig nem garancia a pénzek érkezésének, a módosításokat még az Európai Bizottság is véleményezni fogja. Varga Judit igazságügyi miniszter mindenesetre kedden Brüsszelbe utazik, hogy az Európai Bizottság tagjainak is bemutassa a vállalásokat.

Bár a reform meglehetősen nagy változásokat hoz, az még egyelőre kérdéses, hogy mindenben megfelel-e az Európai Bizottság által javasolt, majd a Tanács által elfogadott mérföldköveknek. Az Országos Bírói Tanács korábban tett már le javaslatokat az asztalra, ezeknek azonban nem minden pontját fedi le a kormány által nyilvánosságra hozott dokumentum.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Serdült Viktória Itthon

A bíróságokról is visszavonulót fúj a kormány, hogy megkapja az uniós pénzeket

Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat. A kormánymédiában hetek óta támadott Országos Bírói Tanács erősödhet, és még jobban ellenőrizheti a kormányhoz lojális Varga Zs. András kúriai elnök hatalmát.