Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Kúria elnöke, Varga Zs. András indítványát a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítéséről. A bírósági törvény erre vonatkozó részét sem tartották Alaptörvény-sértőnek, inkább az Országgyűlésnek szabtak ki jogszabály-pontosítási feladatot. Ezzel a legfontosabb jogi intézmények közötti újabb csörte ért véget, ismét Varga Zs. vereségével.
Az Alkotmánybíróságtól két törvényszék is kérte a folyamatba lévő ügyeik leállítását előíró februári kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását. Mivel azonban eljárási hiba miatt már visszamenőlegesen meg lett semmisítve a rendelet, az alkotmánybírók szerint nincs mit vizsgálniuk.
Az Országos Bírói Tanács azt kifogásolja, hogy a meglepetésszerűen meghozott veszélyhelyzeti rendelet anélkül módosítaná a bírósági eljárások szabályait, hogy előzetesen a bíróságok véleményét is kikérték volna erről. Márpedig az OBT erre irányuló hatáskörét már volt, hogy megvédte az Alkotmánybíróság.
Másodjára adtak ki közleményt a bíróságok függetlenségéről néhány hónapon belül. Bár senkit nem neveznek néven benne, a múlt héten éppen Lázár János beszélt arról, hogy a Fidesz-szavazóknak nem terem babér a bíróságokon.
A jegyzőkönyv szerint az Országos Bírói Tanács január 14-ei ülésén éles vita alakult ki egy előterjesztésről, amely úgy módosította volna a bírák etikai kódexét, hogy tilos párt közösségi oldalán vagy applikációján regisztrálniuk. A kérdés a Tisza Világ applikációról kikerült adatok miatt került előtérbe, de a tagok finoman szólva sem voltak róla egy véleményen. Az ülést egy idő után inkább be is rekesztették.
A bírói függetlenség kérdése annak nyomán került napirendre, hogy a kormányzat által a Tiszának tulajdonított, vitatott hitelességű adótervről szóló Bors-kiadvány terjesztését ideiglenesen betiltotta a bíróság, amelyet emiatt a kormány elkezdett támadni.
A magyar igazságszolgáltatás szereplőinek idei legnagyobb nyilvános vitája zajlik épp a Kúria elnöke és a bíróságok központi igazgatását felügyelő Országos Bírói Tanács elnöke között. Ezúttal Pecsenye Csaba, OBT-elnök vádolta Varga Zs. Andrást etikátlansággal.
A Kúria elnöke megmagyarázta a nyomásgyakorlással kapcsolatos korábbi kijelentését is, szerinte csúnya cikkeket írtak volna a testületről, amennyiben felülbírálja a felfüggesztett kúriai bíró munkaügyi perében hozott első- és másodfokú „képtelen ítéletet”.
Éles hangú közleményekben üzengetnek egymásnak.
Komoly vihart kavartak a bíróságokon Tuzson Bence igazságügyi miniszter szavai a beígért évvégi juttatásról. A pénz a bírák szerint ugyanis nem 13. havi illetmény, és nem is a központi költségvetésből jön, hanem abból, amit a bíróságok megtakarítottak. Az igazságügyi alkalmazottak pedig idén még rosszabbul jártak, ami miatt sokan a felmondást fontolgatják.
A Polt Péter vezette Alkotmánybíróság szerint nem igazolt, hogy a bírák választott testületének jogait megsértették volna.
Arra kérik az AB-t, hogy állapítsák meg bizonyos jogszabályok alaptörvény-ellenességét, és ezeket visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg.
Mind az Országos Bírói Tanács, mind pedig a Magyar Bírói Egyesület visszautasította Orbán Viktor poloskázós beszédét. Majd megérkezett Varga Zs. András közleménye, amelyben a Kúria elnöke a bírák demonstrációját okolja a politikai eszkalálódásért, majd azt veti az érintettek szemére, hogy Magyar Péteren senki nem háborodott fel.
Minden olyan megnyilvánulást elítélnek, ami alkalmas arra, hogy e függetlenségbe vetett bizalmat megingassa.
A bírói tanácsok európai hálózata ezt a következtetést januári magyarországi látogatása után vonta le.
Minden bírónak és igazságügyi alkalmazottnak alkotmányos lehetősége a demonstráción való részvétel, emiatt senkit hátrány nem érhet – figyelmeztet az OBT.
Az igazságügyi miniszter „mélységes megütközéssel” fogadta a hírt, hogy az Országos Bírói Tanács – megváltoztatva korábbi jóváhagyását – érvénytelenítette a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást, amely a bírói fizetésemelést szervezeti reformhoz kötötte. A felmondás ellenére ezt a kormány hatályosnak tekinti – jelezte Tuzson Bence.
Szerdai ülésükön az erről szóló napirendi pontot 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el. Varga Zs. András, a Kúria elnöke nem szavazott.
Azzal, hogy az Országos Bírói Tanács részt vett a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás megalkotásában, túlterjeszkedett a hatáskörén – véli a Budapest Környéki Törvényszék egykori elnöke, aki 2018-ban, a Handó Tünde-érában vezette a testületet. Hilbert Edit szerint az OBT így egy olyan csapdába került bele, amiből most kereshetik a kiutat. A jó szándékukat nem vonja kétségbe, de amit ő jelenleg lát a részükről, az nem más, mint lelkes amatőrök dilettantizmusa és a jogszabályok ismeretének hiánya. Interjú.
Hosszú, személyeskedéstől sem mentes közleményt adott ki Varga Zs. András, miután az OBT és az OBH is élesen kritizálta a bíráknak szánt, kiszivárgott újévi köszöntőjét. A Kúria elnöke felelőtlenségnek tartja, hogy az OBT érvényteleníteni akarja a kormánnyal megkötött négyoldalú megállapodást, Senyei Györgynek pedig azt üzeni: etikai elvekről és hivatali kultúráról nem tőle fog tanácsot kérni.
