Az aláírók a státusztörvény tervezetének visszavonását követelik és érdemi tárgyalásokat az oktatás korszerűsítéséről.
Nyílt levelet írt a kormánynak a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 76 munkatársa, amelyben a pedagógusok jogállásáról szóró törvénytervezet ellen tiltakoznak, és szakmai érdekegyeztetést követelnek az oktatási rendszer korszerűsítéséről.
A Telexhez eljuttatott dokumentum aláírói úgy látják, hogy az úgynevezett státusztörvény tervezete
alkalmatlan a köznevelés válságának kezelésére, ellenkezőleg, tovább mélyíti azt”.
Szerintük a törvénytervezet súlyosan sérti a diákok minőségi oktatáshoz való jogát, és kiállnak a véleménynyilvánítás joga mellett, amely szerintük a modern iskola alapvető feltétele. Úgy vélik, hogy ez a jog a közoktatás minden szereplőjét megilleti, a kormány javaslata azonban ellehetetleníti a gyakorlását, csorbítja az iskolai közösségek autonómiáját és megfosztja a pedagógusokat az alapvető munkavállalói jogaiktól.
Bár mint kiderült, a Nemzeti Pedagóguskar véleményét kikérték, a pedagógusok értékelésének új módját ismét a Pintér Sándor-féle rendészeti szemlélettel erőltetik rá a tanárokra. A tervezet sok kérdést vet fel, ám egy dologban minden tanár egyetért: ha nem lesz általános, jelentős béremelés, az egésznek semmi értelme, viszont újabb pedagógusokat űzhet el a pályáról.
Az ország egy másik vezető középiskolájának, az Eötvös József Gimnáziumnak 55 munkatársa ugyancsak nyílt levelet tett közzé a státusztörvény ellen. Ők azt emelik ki, hogy a március 2-án nyilvánosságra hozott jogszabálytervezetről szóló „szakmai párbeszédről a pedagógustársadalomhoz nem, vagy alig jutottak el információk. Teljes a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság érzése.”
Szerintük a bevezetés előtt álló változtatások „nem szolgálják sem a diákok, sem a most vagy a jövőben a közoktatásban dolgozók érdekeit, nem vezetnek az oktatás színvonalának emeléséhez.
A státusztörvény számos eleme a kritikát megfogalmazó pedagógusok elleni fellépésként értelmezhető, ami az egész pedagógustársadalom végzetes megosztásához és a már így is kezelhetetlen tanárhiány növekedéséhez vezet”.
Az aláírók követelik a törvénytervezet visszavonását, a nyílt és érdemi párbeszédet a szakmai szervezetekkel a közoktatás azonnali reformjáról.
Hétfő reggel ülősztrájkot tartottak pedagógusok és ellenzéki politikusok a státusztörvény ellen a Belügyminisztérium épületénél – amire a kormány többek között dollárbaloldalazással reagált –, délután pedig újabb demonstráció zajlott ugyanott, amelynek résztvevői azután a budai Várba, a Karmelita kolostorhoz vonultak. A tüntetők egy része és a rendőrök között dulakodás alakult ki, utóbbiak könnygázt is bevetettek.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki ellenzéki képviselőkkel újabb kordonbontási akciót tartott a helyszínen, a történtekről azt írta: „kimutatta a foga fehérjét a rendőrállam”.
A pedagógusok tiltakozása reform helyett a szakmába még egyszer belerúgó státusztörvényhez vezetett – nagyon tömören így foglalható össze mindaz, ami 2023-ban történt a pedagógusokkal. Arról, hogy hogyan jutottunk ide, és hogyan tovább innen, Törley Katalint kérdeztük közéleti podcastunkban.
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
