Szokatlanul gyorsan meghallotta a kormány a Transzparens Újságírásért Alapítvány hangját: az egyébként Fidesz-közeli szervezet még április elején írt nyílt levelet Varga Judit igazságügyi miniszternek, amelyben az újságírók büntetőjogi szankcionálhatóságának eltörlését kérték. Nem telt el sok idő, és ha nem is Varga Judit minisztériuma, de két fideszes országgyűlési képviselő akcióba lendült.

Kocsis Máté és Halász János benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, amely szinte pontosan arról szól, amit a Fidesz-közeli alapítvány a nyílt levelében követelt: eszerint sem rágalmazásért, sem becsületsértésért nem lehet majd felelősségre vonni valakit, ha a rágalmazást vagy a becsületsértést a médiában követi el – feltéve, hogy a “cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására”.

Kocsis Máté

MTI / Koszticsák Szilárd

Abban, hogy a bíróság mit tekint az emberi méltóság nyilvánvaló és súlyosan sértő módjának, eddig is viszonylag eltérő gyakorlat alakult ki – magyarázta a hvg.hu-nak a lapunkat sajtóperekben képviselő Nehéz-Pozsony Kata ügyvéd. Például a Kúria gyakorlata szerint lehet valakit “vírusnak” nevezni, mert ilyenkor a közlő nyilvánvalóan nem a biológiai értelemben vett organizmusra utal, hanem egy negatív értékítéletet fogalmaz meg, ami megengedett a véleményszabadság alapján. Viszont valakit „geci”-nek hívni már nem lehet, erre polgári és büntetőeljárási példa is van. A Kúria értelmezése szerint ez már annyira becsmérlő, hogy egyszerűen nem fér bele a véleményszabadságba.

Ami a rágalmazást és a becsületsértést illeti, ezek büntetőjogi fogalmak. A büntető törvénykönyv szerint akkor követ el rágalmazást valaki, ha más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ valakire. Becsületsértést pedig akkor követ el, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezést a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt használja. A Btk. a rágalmazást és a becsületsértést akár szabadságvesztéssel is sújthatja: a rágalmazásért akár két év börtön is kiszabható, míg ha valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít akkor egy évig, ha nyilvánosságra hozza, akkor akár három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhető. Becsületsértésért legfeljebb egy év börtönt lehet kiszabni.

A fideszes törvényjavaslat jelen formájában nem arról van szó, hogy mostantól nem kaphat börtönbüntetést az, aki másokat rágalmaz vagy mások becsületét sérti. A Kocsis és Halász által benyújtott törvényjavaslat értelmében akkor nem lennének büntethetők ezek a cselekmények, ha ezeket sajtótermékben vagy médiaszolgáltatáson keresztül követné el valaki. Ez elég fontos kitétel. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ha valaki újságban vagy televízióban (vagy bármilyen online médiaterméken keresztül) rágalmazást vagy becsületsértést követ el, akkor őt ezért büntetőjogi felelősség nem terhelné.

Ellenben például ha valaki ezt valamelyik közösségi médiafelületen, például a Facebookon vagy egy blogon követné el, akkor ellene büntetőeljárás indulhatna. Magyarul ha valaki egy televíziós műsorban például azt állítja, hogy Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc meglopta a rokonát, akkor az érintettek nem jelenthetik fel őt rágalmazásért. Ellenben ha ezt valaki például a Facebookon egy cikk alatti kommentben írja ki, akkor akár büntetőeljárás is indulhat ellene. Ebben az esetben bizonyítania kell az állítását. Ha ezt nem teszi meg, a bíróság elítélheti.

AFP / Science Photo / Igor Stevanovic

Az biztos, hogy a közügyek megvitatása a módosítással szabadabb lesz, mint korábban – értékelte közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a törvényjavaslatot, ám azzal a kiegészítéssel, hogy megkérdőjelezhető, mennyire van helye a büntetőjogban annak, hogy csak azokat lehet felelősségre vonni, akik magánügyben követnek el becsületsértést.

Magáról a rágalmazás és a becsületsértés büntethetőségéről úgy vélik, az olyan esetekben is elrettentő hatást kelthet, amikor egy véleménynyilvánítás nem öncélúan sértő vagy hazug, másfelől viszont a hosszúra nyúlt perek és az, hogy nincs visszatartó mértékű szankció miatt a büntetőjog nem alkalmas arra, hogy megvédje az emberi méltóságot.

Éppen emiatt a jogvédő szervezetek régóta hangoztatják, hogy ki kellene emelni a Btk.-ból a rágalmazást és a becsületsértést, és a mostani fideszes módosítás ezt az irányt követi, csakhogy elég egyoldalúan. Mindezt ráadásul egy olyan médiakörnyezetben, ahol a kormányzattal szembeni kritikus hangok jelentős része közösségi oldalakon, blogokon és egyéb, nem médiaszolgáltatásnak számító platformokon jelenik meg.

Az is igaz persze, hogy a média ellen sem lenne eszköztelen az, akit esetleg megrágalmaznak vagy a becsületébe gázolnak. Ahogy eddig is, a sértett félnek továbbra is lehetősége lenne polgári eljáráson keresztül felelősségre vonni azt, aki szerinte megrágalmazta. Ebben az esetben a sértett fél személyiségi jogi pert indíthat jó hírnév megsértése miatt.

A törvénymódosításért “lobbizó” Transzparens Újságírásért Alapítvány nyílt levelében megfogalmazott érvelése szerint a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tényállása jelenleg furkósbotként használható, az újságírók pedig “kénytelenek vagy öncenzúrát gyakorolni, vagy vállalni a sokszor évekig tartó, megterhelő büntetőeljárást”. Példának felhozták a 444 főszerkesztőjét, Uj Pétert, aki ellen korábban valóban vádat emeltek rágalmazás és becsületsértés miatt, de a Kúria felmentette őt. Hivatkoztak lapunk munkatársára, Dezső Andrásra is, akit szintén vád alá helyeztek, de jogerősen végül őt is felmentették. Az alapítvány nyílt levelében mindössze a 444-es Halász Júliát említik, mint akit jogerősen el is ítéltek rágalmazás miatt. Nem mellékes, hogy Halászt azért ítélték el, mert a bíróság szerint nem tudta kellően bizonyítani, hogy egy fideszes kampányeseményen erőszakosan léptek fel vele szemben.

Reviczky Zsolt

Ellenben a kormányhoz közel álló újságírók esetében már közel sem ilyen arányban vannak azok, akiknél a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem követtek el jogsértést. Füssy Angélát, a Pesti Srácok újságírót, valamint a lap egykori főszerkesztő-helyettesét, Szarvas Szilvesztert is elítélték rágalmazás miatt, ahogy az origós Kovács András újságírót is, de őt meg sem említik a nyílt levélben.

Érdekes eset az, ami Hadházy Ákos ellenzéki politikussal történt. Róla korábban a kormánypropaganda egy nő állítására hivatkozva azt állította, hogy ki akarta semmizni az édesapját. Hadházy rágalmazás miatt feljelentette a nőt, az eljárás során pedig kiderült, hogy egy szó sem igaz abból, amit az asszony állít. Hadházy feljelentette az Origo és a Ripost névtelen szerzőit is, akik azonban megúszták a büntetést, mivel a kormánypárti lapok a bíróság előtt azt állították, fogalmuk sincs, hogy ki írta a saját cikkeiket. Ha a törvénymódosítás átmegy a parlamenten, akkor az ehhez hasonló esetekben a sértett fél nem tud majd feljelentést tenni, a jó hírnevét polgári perben tudja megvédeni.

Márpedig polgári perekből eddig sem volt hiány, a legtöbbet éppen a kormányközeli sajtótermékek vagy médiaszolgáltatók ellen indították. Árulkodó adat az Átlátszó tavaly végén készült összeállítása is. Ebből kiderül, hogy a kormányközeli média öt év alatt 400 sajtópert vesztett, ebből csak az Origo 103-at bukott el. Ugyanezen időszak alatt a független médiatermékek mindössze 40 pert buktak, azaz tizedannyit, mint a propagandamédiának titulált kormányközeli sajtó. Miközben persze folyamatban vannak jelenleg is eljárások. Az ellenzékhez köthető Datadat nevű cég rágalmazás miatt éppen egy éve 29 internetes hírportált és két országos televíziós csatornát jelentett fel a “becsületük csorbítására alkalmas hamis tényállítások miatt”.