Az elmúlt napokban sokan hiányolták, még a Nemzeti Pedagógus Kar is, hogy bár mindjárt kezdődik a tanév, nem jelent meg az annak rendjéről szóló rendelet, és így nehéz tervezni a munkát.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár viszont azt nyilatkozta, hogy a jogszabály megjelenése a pedagóguséletpálya-törvény miatt késik, ami a tanév rendjének szabályait is módosította, de most még nem olyan fontos, hogy melyik szünet mikor lesz.

A kedd esti Magyar Közlönyben végre megjelent a belügyminiszter rendelete: eszerint a tanítási napok száma – a gimnázium, a szakgimnázium és a  szakiskola kivételével – valamennyi intézménytípusban száznyolcvan nap. A  nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvenhat, gimnáziumban és szakiskolában százhetvenhét nap a tanítási napok száma. Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap középfokú iskolákban 2024. május 3. (péntek), a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2024. május 31. (péntek).

• Az  őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a  szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő).

• A  téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 21. (csütörtök), a  szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).

• A  tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a  szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).

A jogszabály közli az idei és a jövő évi érettségi vizsgák időpontját is. Így a 2024. évi május–júniusi szóbeli érettségi vizsgák közül az emelt szintű szóbeliket június 5–12. között, a középszintűeket június 17. – július 3. között tartják, vagyis a minisztérium nem vette figyelembe azt a jelzést, hogy az eddiginél tovább, június 21-ig tartó tanév esetén az összecsúszik a szóbeli érettségikkel, ami nehézségeket okozhat a középiskolákban.