„Csak találgatni tudunk, és a megjelent tervezetet vesszük alapul” – mondta lapunknak egy iskolaigazgató azzal kapcsolatban, hogy hogyan készülnek a tanévre a pontos rendelet hiánya ellenére. Hozzátette, nagyon nehéz például a szabadságokat ütemezni úgy, hogy nem tudják, mikor is kezdődik az őszi és tavaszi szünet, vagy egyáltalán meddig tart majd a tanév.
Mint írtuk, július végén megjelent a minisztérium rendelettervezete erről, amelyben hosszabb év közi szüneteket írtak le, „cserébe” nyáron egy héttel tovább, június 21-ig tartana a tanév (és így a tanév összecsúszna a szóbeli érettségikkel, ami szintén nehézségeket okozhat a középiskolákban).
A 2023/24-es tanév a tervezet szerint jövő pénteken, szeptember elsején kezdődik, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár egy pénteki interjúban azt mondta, hogy ezzel lehet is számolni. Ez azonban nem egy hivatalos adat, azzal számolni csak akkor lehet biztosan, ha a Magyar Közlönyben is megjelenik a tanév rendje.
A köznevelési államtitkár szerint a jogszabály megjelenése a pedagóguséletpálya-törvény miatt késik, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. A későbbi kihirdetés azonban szerinte nem okoz gondot, mivel "az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor" és „az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van, a kollégák a szabadságukat töltik".
Ez szintén nem mindenütt igaz, sok intézményben a vezetés már augusztus 20-a előtt is dolgozott: épp a tanévet terveznék, ha tudnák, mivel számoljanak.
