Egyetért ön azzal, ami az ön által is ajánlott újságban megjelent, hogy 1968-ban jó döntés és cselekedet volt, hogy a magyar csapatok részt vettek a Csehszlovákia elleni támadásban – tette fel a kérdést írásban Arató Gergely DK-s képviselő Orbán Viktor miniszterelnöknek. Arató itt a magyar néphadsereg közreműködésével végrehajtott prágai bevonulás évfordulója előtt néhány nappal a Magyar Nemzetben megjelent cikkre utalt, ami azzal a kétségtelenül erős felütéssel indult, hogy „nem az volt a baj, hogy bejött a magyar hadsereg, hanem az, hogy kiment”.

Bevettük a Felvidéket 55 évvel ezelőtt... - Csehszlovákia 1968-as megszállása a magyarokról is szólt

55 évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én 0 órakor kétszázezres haderő vonult be Csehszlovákiába, amely azután félmilliósra nőtt. A katonák 2%-át Magyarország adta. 1938 után ismét magyar katonák szállták meg a Felvidéket. Csehszlovákia után Magyarország kerül sorra - ezt mondta Walter Ulbricht, a kommunista Németország führere 1968 júliusában, amikor a szovjet blokk pártvezetői összegyűltek Varsóban, hogy figyelmeztető levelet küldjenek Prágába.

Bár valóban izgalmas lett volna meghallgatni Orbán Viktor gondolatait a kérdésben, ám ettől Kövér László gyorsan megmentette, mint ahogyan korábban Semjén Zsoltot is kihúzta a slamasztikából, amikor a miniszterelnök-helyettesnek volt párttársa, Pálffy István pedofilokról folytatott sajátos értekezését kellett volna kommentálnia.

Ebben az esetben a házelnök szerint a kormánytagoknak nem feladatuk újságcikkekben szereplő kijelentések, illetve vélemények értékelése, ezért kidobta Arató kérdését.