Nincs Demográfiai Csúcs Orbán Viktor beszéde nélkül. A Szépművészeti Múzeumban tartott eseményen a miniszterelnök ezúttal az állam- és kormányfői panelbeszélgetésben kapott helyet, Novák Katalin köztársasági elnök, Rumen Radev bolgár elnök, Giorgia Meloni olasz kormányfő és Philip Isidor Mpango tanzániai alelnök után.

A miniszterelnök fellépéséhez Novák Katalin azzal adta meg az alaphangot, hogy felkonferálásában úgy fogalmazott: Orbán az, aki meghallotta Magyarországon a családok szabadságharc iránti vágyát, és megvalósította azt. Azt is megemlítette, hogy Orbán Viktor és Lévai Anikó a hatodik unokájukat várják, bár ez eddig sem volt titok.

Orbán Viktor a 2019-es Demográfiai Csúcsra visszaemlékezve azzal kezdte, hogy a világ megváltozott. Itt említette, hogy háború van Európában, de azért „jó dolgok is történtek”, mint például Giorgia Meloni megválasztása. „Itt Pesten már azt hittük, soha többé nem lesz hazafias, keresztény kormánya Olaszországnak”.

Giorgia Meloni puszival köszönt Orbánnak, méltatta a magyar családpolitikát, majd párhuzamba állította 1956-ot a mai Ukrajnával

A Budapesten ötödik alkalommal megrendezett konzervatív családpolitikai dzsembori, a Demográfiai Csúcs egyik sztárvendége az olasz miniszterelnök volt.

Orbán szerint Magyarország és Olaszország két olyan ország, ahol még tudják, hogy nincs szabadság tekintély nélkül, mert abból káosz lesz és nincs tekintély szabadság nélkül, mert abból meg önkény lesz. És azt is, hogy Európában a család a fő érték, majd Meloni beszédére utalva elmondta, mennyire fontos, hogy gyermeknek anyja és apja is legyen.

Fazekas István

Nem könnyű a magyar feleségek élete

Egyenként köszöntve a résztvevőket, Orbán a családok és demográfia leghangosabb szószólójának nevezte Magyarországot.

„Hiába támadják a magyar kormányt a liberális világból, ez csak megkeményít bennünket. Ha valaki azt hiszi, hogy a sürgetéssel és nyomásgyakorlással változást tud elérni, az nem ismeri a magyarokat” – mondta, majd a viccel folytatta, amelyben azt veti az asszony a férje szemére, hogy sose mondja neki, hogy szereti, mire a férj annyit válaszol, hogy 50 éve már mondta, és ha változás lesz, majd szól. Orbán szerint a magyar kormány is így van ezzel, ha változás lesz, majd szól, bár a viccből azt is meg lehet tudni, hogy „nem könnyű a magyar feleségek élete”.

A magyar miniszterelnök ezután ráfordult a liberális világ szapulására, és konzervatív kampánybeszédére. Erre nem másért van szükség, mert „Európát még mindig egy progresszív és liberális elit vezeti, akik a fontos kérdések helyett, mint például a demográfiai jövő, mindenféle sületlenséggel és képtelenséggel vannak elfoglalva.

Példaként hozta fel, hogy fiatalkorában a szovjetek komolyan gondolták, hogy a folyók folyási irányát megváltoztathatják, most pedig az Európai Parlament szavazza meg, hogy a férfiak is szülhetnek gyereket. Ugyanilyen képtelenségnek nevezte, hogy a kommunisták betiltották a karácsony szót, most pedig az Európai Bizottság kérte azt, hogy az alkalmazottak ne kívánjanak boldog karácsonyt.

Csakhogy „a szovjetek terve dugába dőlt, és nem jósok nagy jövőt a liberálisoknak sem”.

Orbán még mindig a gyerekkorát idézve arról elmélkedett, hogy egy diktatúrában még el tudják képzelni, hogy vezetők teljesen más malomban őrölnek, mint az emberek, de elképzelhetetlennek tartotta, hogy ez egy nyugati demokráciában is megtörténjen. Miközben az európai polgárokat az érdekli leginkább, hogyan tudnak családot alapítani, békében felnevelni a gyerekeiket, ma mégsem ez a legfontosabb napirendi pont az európai politikában.

És hogy lehet ez?

Hát úgy, hogy a politikai életet, a diskurzust, a szemléletet, gondolkodásmódot a liberálisok két lépésben meghekkelték: egyrészt antropológiai értelemben (miként hivatkozunk az emberre) és stratégiai értelemben (miként gondolkodunk a jövőről).

Orbán úgy látja, a liberálisok először azt terjesztették el, hogy az egyén a legfontosabb és semmi nem áll felette, zsarnokságot látnak a nemzetben, a családban, az istenhitben, mindenben és mindenkiben, aki az egyéni vágyaikat korlátozza. Pedig a korlát arra is szolgál, hogy megkapaszkodjunk benne, hogy fogódzót nyújtson az élet nehézségeiben.

„Aki egyedül van, nem szabad, hanem magányos” – osztotta meg életbölcsességeit a kormányfő.

Novák Katalin 12 pontot hirdetett, szerinte a családok szabadságharcot vívnak

Az államfő meghirdette a szabadságharcot, ezzel együtt a magyar családok 12 alaptörvényét a Demográfiai Csúcson. Ezek között olyanokat, hogy aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként, illetve hogy versenyképes köznevelés, korszerű egészségvédelem kell.

Visszatérve a liberális elithez, a második lépésük a miniszterelnök szerint a stratégiai szintű félelem a jövőtől. Félelmeket keltenek, mert ahol az egyénnek nincs más támasztéka, mint önmaga, ott könnyen bekopogtat az irracionális félelem a jövőtől. És hát mi más lenne a liberálisok célja, minthogy ezt fenntartsák, és azt várják el az emberektől, éljenek úgy, hogy minden cselekedetüket egy bekövetkező világvégének rendeljék alá. De Orbán eszén nem járnak túl, hiszen már Karl Max is pontosan ezt kérte.

Ez pedig azért baj, mert egy közösség gondolatvilága és lelkiállapota meghatározza a jövőt is. A nyugati elitek gondolkodásmódja abban akadályoz meg minket, hogy a demográfia kérdését egyáltalán képesek legyünk azonosítani kihívásként. Ehelyett a gazdaságban a karbonkvóták és a társadalomban a genderkvóták érvényesítésével vannak elfoglalva.

„Európa félelemből cselekszik, és azt mondja, nincs jövőnk, ezért is kötelességünk demográfiai csúcsot rendezni” – magyarázta, miért ragaszkodik a magyar kormány ahhoz, hogy immár ötödik alkalommal meghívja Budapestre a „családvédő erőket”.

Fazekas István

Családpolitika 2.0

Orbán szerint Magyarország a hely, ahol a jövő konzervatív politikáját, előremutató kezdeményezéseit kifejlesztik. A magyar demográfia öt célja az volt, hogy

• a gyerekvállalás legyen előny,
• segítsük az otthonteremtést,
• a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni,
• az egész ország működése legyen családbarát,
• a jog eszközeivel is védeni kell a családokat.

A harmadikat Orbán bővebben is kifejtette, szerinte ugyanis az édesanyákat fenyegeti a legnagyobb veszély, hogy egyedül kell megbirkózniuk az összes nehézséggel. Míg azonban korábban a gyerekek fele született házasságban, mára négyből három ilyen. (Azt már nem említette, hogy ennek oka, hogy a családtámogatások legnagyobb részét csak házasok kaphatják meg.)

Orbán itt megerősítette, hogy a személyi jövedelemadó-mentességet ki fogják terjeszteni a háromgyermekes anyákra is, ha a pénzügyminisztert is sikerült erről meggyőzni.

Ezután beszédébe foglalta még a magyar társadalom egyik alapvetését, miszerint Magyarországon a nők tartják össze a családot, munkába járnak, karriert építenek, állják a sarat mindenben és ők adják a feltétlen szeretetet. Ezért a magyar családpolitika feltétlen tanulsága, „ha jövőt akarsz a családnak, akkor az édesanyákat kell segíteni”. (Az, hogy tanulmányok szerint éppen emiatt a rengeteg teher miatt nem vállalnak annyi gyereket a magyar nők, mint amennyit valójában szeretnének, a beszédből kimaradt.)

Orbán Viktor meghirdette a magyar családpolitikai program 2.0-át is, hiszen dolgozni kell rajta, hogyan fejlesszék tovább a családpolitikát. Ennek részleteit nem árulta el, de az biztos, hogy „újabb és újabb támogatások kellenek. A pénz azonban ehhez még korlátlanul sem lenne elég, a gyerekekért vívott csata a fejben, a szívben és a közgondolkodásban dől el.

„Le kell váltanunk a liberális diskurzust, ami a gyermekvállalásban veszélyt, a családi létben az egyéni lét korlátját látja” – hirdetett programot Orbán, aki azt is elárulta, hogy gyerekként a Mézga család volt a kedvenc rajzfilmje. Ebben még nem kérdőjelezték meg, hogy „papa, mama, gyerekek, csupa szív szeretet”.

Orbán a beszéd végén lényegében a jövő évi európai parlamenti választások kampánybeszédét is megtartotta.

„Lassan 35 éve vagyok az európai politikában, ezalatt azt tanultam meg, hogy nincs esélyünk arra, hogy jobb belátásra bírjuk a jelenlegi elitet. Egyszerűen félre kell őket tolni. A posztliberális kor nem jön el magától, meg kell csinálni valakinek. Ehhez pedig át kell alakítani a politikai palettát, kurzusváltásra van szükség, hogy családbarát, konzervatív erők kerüljenek kormányra minél több országban, és ugyanez történjen az EP-ben is.