Tetszett a cikk?

Az államfő meghirdette a szabadságharcot, ezzel együtt a magyar családok 12 alaptörvényét a Demográfiai Csúcson. Ezek között olyanokat, hogy aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként, illetve hogy versenyképes köznevelés, korszerű egészségvédelem kell.

Novák Katalin köztársasági elnök beszédével kezdett az V. Demográfiai Csúcs Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Tény, ha van valaki, aki eddig minden Demográfiai Csúcson ott volt, az Novák Katalin, házigazdaként most is ő nyitotta meg az állam- és kormányfői szekciót. A két évvel ezelőtti eseményhez képest most kivételesen nem ő volt az egyetlen nő a panelben, vele együtt köszöntötték tapssal a színpadon Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt is. (Az ő beszédét külön cikkben ismertetjük majd.)

Novák Katalin 2019-ben még családügyi miniszterként, most államfőként szólalt fel – ő is erre emlékeztetve kezdte beszédét, amit már rögtön az elején lelkes taps fogadott. Ezután köszönetet mondott a fellépő kárpátaljai református gyermekkórusnak, akiknek dalára utalva megígérte, hogy nem hagyják: sem a templomot, sem az iskolát.

Fazekas István

Az államfő személyes élményekkel folytatta: felsorolta, hogy 21 éve él ugyanabban a házasságban, férjével 3 gyermekük van, amiért gyakran mond köszönetet. Novák a közönség soraiban helyet foglaló anyósát, is köszöntötte, aki éppen ma ünnepli „kerek születésnapját”.

Saját gyerekkorára az államfő úgy gondolt vissza, hogy akkor kapták vissza a szabadságukat, így minden elnyomás elutasítása ösztönné vált benne. Ahogy fogalmazott, már el sem tudjuk képzelni a szabadság nélkül az életünket, a magyarok pedig nem ingyen kapják a szabadságot.

„Ma a családok szabadságharcát vívjuk.

Mindenki bármikor kész megharcolni azért, hogy a gyermeke békében és szabadságban éljen. Aki családban él, érti, hogy a biztonság záloga a szabadság” – tette hozzá Novák, aki háromszoros édesanyaként mindenkit emlékeztetett rá, hogy amikor a gyermekei születtek (2004 és 2008 között), családellenes időket éltek.

„Otthonteremtési támogatás elvétele, nőttek a családok anyagi terhei, megszűnt az alig megszokott biztonságérzet, egyre kevesebben vállaltak gyermeket” – sorolta az akadályokat.

Az államfő visszatekintése szerint egy időre úgy tűnt, hogy a a magyar családok lemondanak a jövőről, de nem így történt. A magyar családok ugyanis „nem hagyták magukat, szabadságharcot kezdtek”. Olyan országot harcoltak ki, ahol érték a családi élet, ahol megbecsülés jár az időseknek, ahol a fiatalok szabadon dönthetnek arról, hogyan szeretnének élni és ehhez minden segítséget megkapnak. Ez a harc nem volt hiábavaló, hiszen családbarát fordulat jött Magyarországon, megugrott a házasságok száma, az abortuszok száma a felére csökkent, kevesebb a válás, nálunk nőtt a legjobban a gyermekvállalási kedve Európában – mondta.

Arról. hogy ennek mennyi valóságalapja van, ebben a cikkünkben írtunk:

Elmaradt a magyar népesedési csoda, a mutatók lassan visszaállnak a 2010-es szintre

Úgy tűnik, kifulladóban van az a lendület, amely - nem kis részben az Orbán-kormány ezzel kapcsolatos intézkedései hatására - 2010 után még számos demográfiai mutatót a javulás irányába mozdított ki. Ám a pozitív változás a jelek szerint inkább csak átmeneti volt.


Novák azonban itt nem állt meg. Mint mondta, a szabadságharc nem ért véget. És hogy mi ellen kell harcolni?

„A fejlett világgal beköszöntött demográfiai tél jégkorszakká fordul, amire a klímaváltozás miatt alig figyel valaki. Ha a gyerektelenség válik általánossá, ha évről évre kevesebb gyermek születik, szeretett és biztonságosnak hitt világunk összeomlik” – mondta Novák, aki szerint csak akkor van értelme vigyáznunk földre, ha vannak gyermekeink, akiknek továbbadhatjuk azt.

„Életünk tartóoszlopai, keresztény kultúránk alapvetései recsegnek-ropognak, s ha nem vigyázunk kikezdhetetlennek hitt értékeinkre, önként feláldozzuk magunkat még azelőtt, hogy a beköszöntő jégkorszak áldozataivá válnánk" – fogalmazott az államfő.

„A családok nem adják a templomot és nem adják az iskolát, vissza fognak venni mindent, ellopott szavakat, tereket, helyeket, igazságokat, kulturális értékeket” – fogadkozott.

Fazekas István

Novák Katalin beszéde végén ezután – az 1848-as szabadságharcra utalva – kihirdette a magyar családok szabadságharcának 12 alaptörvényét.

Ezek a következők:

  1. A gyerekek nevelése a szülők joga, felelőssége és kötelezettsége.
  2. Aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként.
  3. A családpártiság legyen nemzeti minimum!
  4. Magyarország ne adja hozzájárulását családellenes döntésekhez.
  5. Biztonságot a családoknak, élhessünk úgy, hogy nem kell aggódnunk gyermekeinkért.
  6. Megfelelő lehetőséget a gyermekeseknek, ne járjon rosszabbul az, aki gyermeket vállal annál, aki önként lemond erről.
  7. Ne legyen anyagi akadálya a vágyott gyermekek megszületésének.
  8. Megbecsülést az időseknek.
  9. Valódi választási szabadságot a nőknek, megbecsülést a főállású édesanyáknak.
  10. Védjük meg a saját otthon biztonságát. Segítsük a fiatalokat az otthonteremtésben!
  11. Versenyképes köznevelést, szakképzést és felsőoktatást, korszerű egészségvédelmet.
  12. Figyelmet a határon túli magyar családoknak. Minden magyar gyermek ajándék, szülessen az anyaországban vagy a határainkon túl, ő lehessen magyar.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!