Novák Katalin 12 pontot hirdetett, szerinte a családok szabadságharcot vívnak

Novák Katalin köztársasági elnök beszédével kezdett az V. Demográfiai Csúcs Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Tény, ha van valaki, aki eddig minden Demográfiai Csúcson ott volt, az Novák Katalin, házigazdaként most is ő nyitotta meg az állam- és kormányfői szekciót. A két évvel ezelőtti eseményhez képest most kivételesen nem ő volt az egyetlen nő a panelben, vele együtt köszöntötték tapssal a színpadon Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt is. (Az ő beszédét külön cikkben ismertetjük majd.)

Novák Katalin 2019-ben még családügyi miniszterként, most államfőként szólalt fel – ő is erre emlékeztetve kezdte beszédét, amit már rögtön az elején lelkes taps fogadott. Ezután köszönetet mondott a fellépő kárpátaljai református gyermekkórusnak, akiknek dalára utalva megígérte, hogy nem hagyják: sem a templomot, sem az iskolát.

Az államfő személyes élményekkel folytatta: felsorolta, hogy 21 éve él ugyanabban a házasságban, férjével 3 gyermekük van, amiért gyakran mond köszönetet. Novák a közönség soraiban helyet foglaló anyósát, is köszöntötte, aki éppen ma ünnepli „kerek születésnapját”.

Saját gyerekkorára az államfő úgy gondolt vissza, hogy akkor kapták vissza a szabadságukat, így minden elnyomás elutasítása ösztönné vált benne. Ahogy fogalmazott, már el sem tudjuk képzelni a szabadság nélkül az életünket, a magyarok pedig nem ingyen kapják a szabadságot.

„Ma a családok szabadságharcát vívjuk.

Mindenki bármikor kész megharcolni azért, hogy a gyermeke békében és szabadságban éljen. Aki családban él, érti, hogy a biztonság záloga a szabadság” – tette hozzá Novák, aki háromszoros édesanyaként mindenkit emlékeztetett rá, hogy amikor a gyermekei születtek (2004 és 2008 között), családellenes időket éltek.

„Otthonteremtési támogatás elvétele, nőttek a családok anyagi terhei, megszűnt az alig megszokott biztonságérzet, egyre kevesebben vállaltak gyermeket” – sorolta az akadályokat.

Az államfő visszatekintése szerint egy időre úgy tűnt, hogy a a magyar családok lemondanak a jövőről, de nem így történt. A magyar családok ugyanis „nem hagyták magukat, szabadságharcot kezdtek”. Olyan országot harcoltak ki, ahol érték a családi élet, ahol megbecsülés jár az időseknek, ahol a fiatalok szabadon dönthetnek arról, hogyan szeretnének élni és ehhez minden segítséget megkapnak. Ez a harc nem volt hiábavaló, hiszen családbarát fordulat jött Magyarországon, megugrott a házasságok száma, az abortuszok száma a felére csökkent, kevesebb a válás, nálunk nőtt a legjobban a gyermekvállalási kedve Európában – mondta.

Arról. hogy ennek mennyi valóságalapja van, ebben a cikkünkben írtunk:

Elmaradt a magyar népesedési csoda, a mutatók lassan visszaállnak a 2010-es szintre

Úgy tűnik, kifulladóban van az a lendület, amely - nem kis részben az Orbán-kormány ezzel kapcsolatos intézkedései hatására - 2010 után még számos demográfiai mutatót a javulás irányába mozdított ki. Ám a pozitív változás a jelek szerint inkább csak átmeneti volt.

Novák azonban itt nem állt meg. Mint mondta, a szabadságharc nem ért véget. És hogy mi ellen kell harcolni?

„A fejlett világgal beköszöntött demográfiai tél jégkorszakká fordul, amire a klímaváltozás miatt alig figyel valaki. Ha a gyerektelenség válik általánossá, ha évről évre kevesebb gyermek születik, szeretett és biztonságosnak hitt világunk összeomlik” – mondta Novák, aki szerint csak akkor van értelme vigyáznunk földre, ha vannak gyermekeink, akiknek továbbadhatjuk azt.

„Életünk tartóoszlopai, keresztény kultúránk alapvetései recsegnek-ropognak, s ha nem vigyázunk kikezdhetetlennek hitt értékeinkre, önként feláldozzuk magunkat még azelőtt, hogy a beköszöntő jégkorszak áldozataivá válnánk" – fogalmazott az államfő.

„A családok nem adják a templomot és nem adják az iskolát, vissza fognak venni mindent, ellopott szavakat, tereket, helyeket, igazságokat, kulturális értékeket” – fogadkozott.

Novák Katalin beszéde végén ezután – az 1848-as szabadságharcra utalva – kihirdette a magyar családok szabadságharcának 12 alaptörvényét.

Ezek a következők:

1. A gyerekek nevelése a szülők joga, felelőssége és kötelezettsége.
2. Aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként.
3. A családpártiság legyen nemzeti minimum!
4. Magyarország ne adja hozzájárulását családellenes döntésekhez.
5. Biztonságot a családoknak, élhessünk úgy, hogy nem kell aggódnunk gyermekeinkért.
6. Megfelelő lehetőséget a gyermekeseknek, ne járjon rosszabbul az, aki gyermeket vállal annál, aki önként lemond erről.
7. Ne legyen anyagi akadálya a vágyott gyermekek megszületésének.
8. Megbecsülést az időseknek.
9. Valódi választási szabadságot a nőknek, megbecsülést a főállású édesanyáknak.
10. Védjük meg a saját otthon biztonságát. Segítsük a fiatalokat az otthonteremtésben!
11. Versenyképes köznevelést, szakképzést és felsőoktatást, korszerű egészségvédelmet.
12. Figyelmet a határon túli magyar családoknak. Minden magyar gyermek ajándék, szülessen az anyaországban vagy a határainkon túl, ő lehessen magyar.