Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Másból sem áll a kormányzati kommunikáció, mint abból, hogy Ukrajna még nem érett meg az uniós csatlakozásra, erre pedig újabb lapáttal tett rá Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetnek adott friss interjújában. Navracsics szerint „elég valószínű, hogy mind a mezőgazdasági támogatások, mind a kohéziós pénzek jelentős része Ukrajnához kerülne, hiszen az országnak ezen a területen is nagyon alacsonyak a fejlettségi mutatói. Így pedig, ha a jelen elvek mentén osztanák szét az uniós költségvetést, Ukrajna Moldovával kiegészülve elvinné a most rendelkezésre álló összegek döntő többségék, több ezer milliárd eurót”.
Orbán Viktor miniszterelnök a karácsony előtti uniós csúcson végül nem vétózta meg, hogy elinduljanak a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, igaz, nem is szavazta meg azt: Olaf Scholz német kancellár javaslatára elhagyta az üléstermet. Orbán a kivonulás után közölte: attól, hogy a csúcson nem akadályozták meg a döntést, a magyar parlament még legalább 75-ször megteheti ezt a jövőben.
Még nem kulturális közösség
Navracsics a Magyar Nemzetnek adott interjúban Robert Schuman német–francia kereszténydemokrata politikust idézte, akivel egyetértenek abban, hogy „ahhoz, hogy az európai integráció életben maradjon és fejlődjön, arra lenne szükség, hogy egy kulturális közösség jöjjön létre, amely tiszteletben tartja a nemzetek önállóságát”. Szerinte a közös nevezőt az uniós országok között könnyű akkor megtalálni, amikor a gyarapodás korszakát éljük, és többletjavakat kell elosztani, „de sokkal nehezebb olyankor megtalálni, amikor a hanyatlás időszakában vagyunk, és a hiányt kell elosztani”. Hozzátette:
még nem lehet kulturális közösségnek tekinteni az Európai Uniót.
Navracsics szerint „az Európai Unió egy amúgy sem túl fényes gazdasági időszakát éli”, ezzel magyarázta azt, hogy a magyar kormány ellenzi Ukrajna csatlakozását, hiszen az olyan kiadást és „olyan feszültséget jelent, amely ma az Európai Unió számára feloldhatatlan”.
Beszélt arról is, hogy
sokkal konfliktusosabb európai politikára kell felkészülnünk.
Ezt abból gondolja, hogy háború van Ukrajnában, konfliktusok vannak a Balkánon és a Közel-Keleten is. „Ez sokkal bizonytalanabbá teszi az európai integráció működését” – mondta Navracsics. Azonban szerinte van egy másik újdonság is: „sokkal élesebb politikai konfliktusok jelentek meg az európai belpolitikában, elkezdtek kialakulni azok a pólusok és törésvonalak, amelyek a tagállamokon belül megszokottnak mondhatók”.
