„Nyolc órán keresztül küzdöttem, hogy ezt ne csinálják, de nem tudtam őket meggyőzni” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak Brüsszelben nyilatkozva péntek reggel arról, hogy  az EU-s állam- és kormányfők megszavazták, hogy kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

A döntés előtt Orbán kivonult a teremből, így csak a többi 26 tagállam vezetője mondott igent. A kivonulással viszont Orbán nem vétózott, és tartózkodnia sem kellett.

Nincs magyar vétó: az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával

Történelmi döntést hoztak az uniós állam- és kormányfők, beleértve Orbán Viktort is, aki ezzel szembemegy a magyar parlament alig egynapos döntésével.

A Kossuth rádió reggeli műsorában éppen ezért többször is elmondta, később a folyamatot meg tudják állítani, a legvégső döntést a magyar parlament hozza meg (ahogy minden tagországban is dönteni kell a csatlakozásról), és a kormány addig is „legalább 75-ször” tudja majd blokkolni a folyamatot.

Úgy gondolja, Ukrajna csatlakozása negatív következményekkel járna Magyarország számára.

Azt viszont megvétózta, hogy az EU 50 milliárd eurót adjon Ukrajnának. Azt magyarázta, ezt hitelből tette volna meg az EU, ami viszont közvetlenül (és azonnal) sérti Magyarország érdekeit, azért mondott erre nemet.

Az ukrán helyzet rosszul áll, békére van szükség, nem pénzt kell adni

– fogalmazott Orbán. "A magyarok pénzét akarják odaadni a háború folytatására, ez nem fogadható el" – mondta el máshogy ugyanazt. Erre a kérdésre egy februári rendkívüli csúcson térnek vissza.

Azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság feloldotta 10 milliárd euró zárolását, Orbán azt mondta, "jobb későn, mint soha". Beszélt arról is, kiderült, a gazdaság működik uniós pénz nélkül is, illetve hogy az ország minden feltételt teljesített, nem lehetett tovább halogatni és feltételeket támasztani, "a végén ide kell adni, ami nekünk jár".

„Mi is látjuk a plakátokat, de nem ettől függ, hogy odaadjuk-e az EU-pénzt"

Az Alaptörvény elfogadása óta a legfontosabb igazságügyi reformot hajtotta végre Magyarország, ennek köszönhető, hogy az Európai Bizottság hozzájárult a kohéziós alapok kifizetését gátló blokkolás feloldásához - mondta el magyar újságírók előtt Didier Reynders jogállamiságért felelős uniós biztos. De azt is világossá tette, hogy ez még messze nem elég ahhoz, hogy az összes blokkolásnak vége legyen.

A Bizottság eljárását packázásnak értékelte, és arról beszélt, Brüsszelnek megvan a hajlama arra, hogy visszaéljen hatalmával, ezért kell leváltani őket. A jövő évi EP-kampányt előkészítő kormányzati szlogent is elővette, arról beszélt, hogy "nem fogunk úgy táncolni, ahogy ők fütyülnek".

Amikor megérkezik a pénz, a parlament a költségvetési törvény keretei között eldönti, hogy mennyi menjen pedagógusbér-emelésre, kisvállalkozásoknak, energetikai korszerűsítésre és így tovább.

A műsorvezető kérdésére, hogy adhat-e okot bizakodásra ez, és megjöhet-e a zárolt pénz további kétharmada is, Orbán azt mondta, a többi ország módosítani akarja a 7 éves költségvetést, amit ő szintén megvétózott csütörtökön.

A szavaiból világos volt, hogy a költségvetés módosítását akkor engedi át, ha Magyarország megkapja a többi pénzt is. Úgy fogalmazott ugyanis, "lesz két hónap, talán több is, összejövünk, megnézzük, mi történt, Magyarország megkapta-e a forrást, és mi van a többivel. Ha valaki módosítani akarja a költségvetési törvényt, az remek alkalom arra, hogy Magyarország megkapja azt, ami jár. Az egészet."

Orbán azt mondta, tisztességes elbánásra tart igényt, és jó esély van rá, hogy ezt teljesítsék is.

Orbán beszélt a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról is, azt mondta, "a zsoldosok" tiltakoznak, akik külföldi pénzből élnek. "Ennél szebb önvallomást nehéz elképzelni, elárulják saját magukat" – mondta. Többször is kiemelte, hogy szerinte nemcsak a baloldali pártokról van szó, hanem civil szervezetekhez és a médiához is jutott "a guruló dollárokból".

Hozzátette: a szuverenitás nem elszigetelődést jelent,„nem blokkosodni kell, hanem kapcsolatokat építeni”, Magyarország számára ez jelent esélyt, hiszen exportorientált gazdaságot működtet.

A Kossuth rádió riportere zárásként kijelentette, hogy Ukrajna finanszírozása és uniós tagsága, illetve a „szuverenitásvédelem” kérdésében is egységesen támogatja a magyar társadalom a kormányt, és megkérdezte, hogy ennek tükrében mi szükség van az ugyanezeket a kérdéseke feszegető nemzeti konzultációra. Erre Orbán arról kezdett beszélni, hogy nem a kormány alakítja a közvélekedést, és azt állította, hogy a konzultációnak az a célja, hogy megértse a magyarok véleményét. (Ezt egyébként a magyaroknak csak a negyede hiszi el egy friss közvéleménykutatás szerint.)