Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Svédország NATO-csatlakozásának mielőbbi ratifikációja mellett állok, és álltam korábban is – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában, az örmény elnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Az államfő elmondta, hogy hétfőn telefonon egyeztetett Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, és megerősítette a Magyarországra szóló meghívását. „Arra bátorítottam, hogy jöjjön el mielőbb Magyarországra, hogy tudjunk beszélni, hogy tudjanak a miniszterelnökkel is beszélni, és mutassa azt a szándékot is, hogy nekik is mennyire fontos a magyar képviselők meggyőzése.”
Törökország januárban jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását, így – korábbi ígéreteivel ellentétben – Magyarország maradt az utolsó tagállam, amely még nem döntött a kérdésben. Ezt követően Orbán Viktor Jens Stoltenbergnek, a NATO-főtitkárának azt mondta, szorgalmazni fogja, hogy az Országgyűlés az első adandó alkalommal szavazza meg.
Orbán még a törökök döntése előtt hívta meg Magyarországra a svéd miniszterelnököt, aki Kövér László házelnök kijelentései után azt mondta, ha találkozik is a magyar miniszterelnökkel, annak nem lehet témája a svéd NATO-csatlakozás, szerinte ugyanis nincs mit beszélniük erről.
Orbán és Kristersson a február 1-jei EU-csúcson is egyeztetett egymással, akkor a svéd miniszterelnök azt mondta, akkor jön el Budapestre, ha Magyarország már ratifikálta a svéd NATO-csatlakozást. Szijjártó Péter külügyminiszter erre reagálva úgy fogalmazott: Kristersson akkor járna el „tisztességes és korrekt módon”, ha eljönne Magyarországra az országgyűlési szavazást megelőzően.
Egyeztetett Brüsszelben Orbán Viktor és a svéd kormányfő, de csak még nagyobb lett a zavar
Ulf Kristersson csak azt követően jönne Budapestre, hogy az Országgyűlés ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. A Fidesz viszont megvárná a szavazással a két miniszterelnök találkozóját.
Mint beszámoltunk róla, Novák az örmény elnökkel tartott sajtótájékoztatóján a kegyelmi döntése miatt kialakult botránnyal kapcsolatban is megszólalt. „Az én elnökségem alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak, ez így volt ebben az esetben is” – jelentette ki. Szerinte az elmúlt napokban olyan politikai kampány indult ellene, amely rengeteg valótlan állítást tartalmaz. Mint mondta, minden kegyelmi döntés a természeténél fogva megosztó, és ő az elé terjesztett több száz kérvényről minden esetben igyekszik a leginkább körültekintően dönteni.
Novák Katalin tavaly április 27-én kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének. Ő volt az, aki arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott egyik gyereket, hogy vonja vissza a vallomását. Tettéért jogerősen 3 év 4 hónap börtönre ítélték. Az elnöki kegyelem ténye nem derült volna ki, ha olvasónk nem jelzi, hogy az megtalálható a Kúria tavaly szeptemberben hozott végzésében, amelyet idén januárban a BH.2024.3. szám alatt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében is közzétettek.
A kegyelmi döntés miatt ellenzéki össztűz zúdult Novák Katalinra. A Momentum Mozgalom a lemondását követelő tüntetést szervez, a DK és az MSZP megfosztási eljárást kezdeményez, a Mi Hazánk pedig törvénymódosítást akar. Erről ebben a cikkben olvashatnak részleteket. Az ügyben, pontosabban Novák Katalin döntésében, Varga Judit is szerepet játszott, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
(Nyitókép: MTI / Bruzák Noémi)
