Jelentős szerepe van

– így foglalta össze Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügyi miniszter kérdésünkre, hogy mekkora szerepe van a mindenkori igazságügyi miniszternek egy, amúgy hivatalosan a köztársasági elnök által kiadott kegyelemben. A kérdést azt követően tettük fel Bárándynak, hogy február elején kiderült: egy bizonyos K. Endrének is kegyelmet adott a köztársasági elnök 2023 tavaszán Ferenc pápa második magyarországi látogatására hivatkozva.

K. Endre házi őrizetből szabadult, kilenc hónap volt hátra abból a büntetéséből, amit azért szabtak ki rá, mert ő volt az, aki egy bicskei iskola igazgatóhelyetteseként arra kényszerítette a pedofil igazgató egyik áldozatát, hogy vonja vissza a vallomását. V. János, az igazgató 2019-ben jogerősen nyolc és fél év börtönt, míg K. Endre szintén jogerősen három évet és négy hónapot kapott. A vád szerint K. Endre végig tisztában volt, azzal, hogy V. János mit csinált.

A kegyelem tényét sem a köztársasági elnök hivatala, sem K. Endre nem verte nagydobra, a tavaly április 27-i kegyelmek közül kezdetben sokkal nagyobb port kavart, hogy Novák Katalin így kiengedte a börtönből Budaházy Györgyöt és társait is. Az egész csupán úgy derült ki, hogy a Kúria egy tavaly szeptemberben meghozott végzésében, amelyet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében is közzétettek, feltűnt, hogy az eljárásban szereplő K. Endre már államfői kegyelmet kapott.

Novák Katalin azonban annak ellenére, hogy mindenki köztársasági elnöki kegyelemről beszél, valójában egy ilyen kérdésben nem tud egyedül kegyelmet adni.

Közös buli

A magyar jogrendszer többféle kegyelmet is megkülönböztet, a köztársasági elnök háromfélét is adhat. Ilyen az eljárási és a végrehajtási kegyelem, valamint az úgynevezett mentesítés. Ezekről és Novák Katalin kegyelmi gyakorlatáról itt írtunk bővebben. Röviden: az eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, ilyenkor a kérelem felterjesztője a nyomozati szakban a legfőbb ügyész, a vádemelés után, de még a jogerős ítélet megszületése előtt pedig az igazságügyi miniszter.

Ennél jóval gyakoribb a végrehajtási kegyelem. Erre a kérelmet már csupán a jogerős bírósági ítélet kihirdetése után lehet benyújtani. A kérelmezők itt általában azt szokták kérni, hogy csökkentsék vagy függesszék fel a büntetésüket, esetleg töröljék a hátralévő büntetési időt. A mentesítés pedig annyit jelent, hogy ha valaki büntetett előéletű, akkor ez alól kérvényezheti a mentesítését.

A bicskei ügyben érintett K. Endre végrehajtási kegyelmi kérvényt nyújthatott be. Egy ilyen kérvény pedig Bárándy Péter szerint először az Igazságügyi Minisztériumba érkezik meg. „A felterjesztő ebben az esetben minden iratot, ami szükséges, azt felterjeszt” – magyarázta lapunknak a volt igazságügyi miniszter. – „Ha ez a miniszternek nem elegendő, akkor kérhet be iratokat. Ezek arra vonatkoznak, hogy az illetőnek, akit a kegyelem érinthet, milyen személyi körülményei vannak, milyen a jelenlegi élete, adott esetben milyen a közlekedési magatartása.”

„Ha beszerezte, akkor a minisztériumban működő kegyelmi főosztály összefoglalja, a miniszter pedig felterjeszti egy kegyelmi javaslattal vagy kegyelmi javaslat nélkül. Ha a miniszter nem látja helyesnek, akkor is köteles felterjeszteni a kérvényt a köztársasági elnökhöz” – mondta Bárándy. Adódik a kérdés: ha maga a miniszter sem látja helyesnek azt, hogy a kérvényt benyújtó, adott esetben egy elítélt bűnöző felmentést kapjon, akkor miért köteles továbbítani? Bárándy azt mondja, azért, mert

a kegyelmi jog gyakorlója a köztársasági elnök, így, ha a miniszter nem terjesztené fel, akkor elzárná őt ettől a döntéstől.

A köztársasági elnöknek viszont nem kötelessége figyelembe venni, hogy az igazságügyi miniszter ajánlotta-e az adott kérvényezőnek a kegyelmet, vagy sem, szabadon dönthet. Viszont miután valakinek kegyelmet ad, azt vissza kell küldenie ellenjegyzésre az Igazságügyi Minisztériumba. „Erre azért van szükség, mert a köztársasági elnöknek nincs politikai felelőssége” – mondta Bárándy Péter –, „a politikai felelősséget a miniszter veszi át”.

A miniszter pedig ezen a ponton közbenyúlhat:

ha nincs ellenjegyzés, nincs kegyelem

– mondta Bárándy. Vagyis hiába hozott a köztársasági elnök pozitív döntést, ellenjegyzés híján az elítélt marad börtönben vagy házi őrizetben. Ilyen összefeszülésre utoljára 1998-ban volt példa, amikor Dávid Ibolya igazságügyi miniszterként megtagadta, hogy ellenjegyezze Göncz Árpád Kunos Péternek, az Agrobank korábbi vezérének adott kegyelmét.

Ennek mentén érdemes végiggondolni K. Endre ügyét. Arról ugyan nincs információnk, hogy a férfi kegyelmi kérelmét Varga Judit volt igazságügyi miniszter milyen megjegyzéssel küldte tovább Novák Katalinhoz, az viszont biztos, hogy az általa vezetett Igazságügyi Minisztérium a köztársasági elnök hivatalától visszakapta a pozitív döntést, a miniszter pedig ellenjegyezte azt, pedig még akkor is lett volna lehetősége házi őrizetben tartani K. Endrét. Megkerestük kérdéseinkkel az ügyben mind a köztársasági elnök hivatalát, mind Varga Juditot, egyelőre azonban egyikük sem reagált a kérdéseinkre.

Novák, a kegyelem és a dilemma

Arról, hogy Novák Katalin mit gondol a kegyelemről, igen sokat tudunk egy olyan interjúból, amit a köztársasági elnök adott 2023 nyarán a 24.hu-nak. A portál akkor a K. Endrével egy időben kegyelmet kapó Budaházy Györgyékkel kapcsolatban kérdezte a köztársasági elnököt, Novák pedig hosszas okfejtésbe kezdett. „Általában a kegyelmi jogkör a legnehezebb jogköre az államfőnek. Nincs olyan kegyelmi döntés, ami ne lenne megosztó, ez a dolog természete. Általában ritkán részesítenek embereket kegyelemben.

Minden kegyelmi ügy, ami az asztalomra kerül, komoly döntést igényel. Ez viszonylag magányos döntés, és vállalni kell a felelősséget, mérlegelni kell a különböző szempontokat.

– mondta az államfő. Szavai alapján pedig okkal feltételezhetjük, hogy pontosan tudta, kicsoda K. Endre, mit csinált, és képben volt az ügyével kapcsolatban, amikor a kegyelméről döntött. Amikor pedig a lap újságírója arról faggatta, hogy mi volt a fő ok, amiért a Hunnia-per vádlottjait kegyelemben részesítette, annyit mondott:

Mert ezt éreztem helyes döntésnek.

Durva általánosítás lenne, ha egybemosnánk a Hunnia-perben vádlottak és a K. Endre ügyében hozott kegyelmek ügyét. Azonban Novák hozzáállása a kegyelmek kérdésköréhez kiderül abból a nyári interjúból, ahol a témában kérdezték.

„Az államfői kegyelemnek az a természete, hogy nem magyarázattal vagy indoklással születik. Ez egy ilyen műfaj” – mondta az idézett interjúban Novák. Ezzel pedig ő maga hozta fel, hogy milyen ellentmondások vannak az államfői kegyelemmel kapcsolatban a magyar jogrendszerben. Hiszen a gyakorlatban arról van szó, hogy egy, a törvények felett álló ember egyszer csak a semmiből hozhat egy döntést, amely – felülírva korábbi, jogerős bírósági döntéseket – szabadjára engedi egy bűncselekmény elkövetőjét.

A mindenkori magyar államfők persze mérlegelhetik azt is, hogy mennyire vezérel valakit az önös érdek egy bűncselekmény elkövetésénél, és ez alapján is mérlegelhetik azt, hogy az illetőnek kegyelmet adnak-e, vagy sem. Azonban ebbe a dilemmába nagyon nehéz lenne beilleszteni akár Budaházy, akár K. Endre ügyét.

A köztársasági elnöki kegyelemről még Kunos Péter ügyével kapcsolatban 1998-ban Halmai Gábor írta a HVG-ben, hogy „a kegyelem intézményének semmi köze a bírósági ítéletek helyességéhez. Ha ezt akár a köztársasági elnök, akár az igazságügy-miniszter felülbírálhatná, akkor a hatalommegosztás írott malaszt lenne”. Varga Juditnak azonban minisztersége ideje alatt lett volna ideje közbenyúlni és korrigálni a „felelőtlen” államfői kegyelemosztogatást, megtehette volna, ha szükségét érzi, hogy sem Budaházy György, sem a Hunnia-per többi vádlottja, sem K. Endre kegyelmét nem írja alá, így egyikük sem kapja azt meg. A volt miniszter pedig mindeddig nem tisztázta, miért engedte át ezeket a nagy port kavart kegyelmeket.

Megkerestük a Fideszt is, hogy ezek után változatlanul Varga Juditot tartják-e a legmegfelelőbbnek EP-listájuk vezetésére. Ha kapunk választ, arról be fogunk számolni.

Borítóképünkön Novák Katalin és Varga Judit. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán