„Tizenhárom éve vagyok bíró, komoly ügyeket tárgyalok, és már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam” – fakadt ki a 24.hu-nak egy törvényszéken dolgozó, neve elhallgatását kérő bíró, aki szerint nehéz nem arra gondolni, hogy ki akarják véreztetni a bíróságokat.

A bíró arról is beszélt, hogy „egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni az alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben”. A helyzet kényességét példákon keresztül is szemléltette. Mint elmondta, egy bírósági titkár kezdő fizetése nettó 316 ezer és 346 ezer forint között mozog. Neki kell felülvizsgálnia a Schadl György-féle végrehajtók végrehajtásait, akik nem pár százezres, hanem százmilliós jövedelemmel bírnak. „Mennyire frusztráló lehet ez nekik, illetve mekkora a korrupciós kockázat lehetősége?” – tette fel a kérdést a lap forrása.

A problémák abból erednek, hogy a bírói illetményalapot a költségvetési törvényben határozzák meg, és ez 2022 óta változatlan. Ez ráadásul nemcsak a bírókat, hanem az összes bírósági dolgozót (sőt, még az ügyészeket is) érinti, mert mindenkinek az illetményét ehhez az alaphoz kötik.

A helyzet annyira súlyos, hogy már vannak olyan bírósági tisztviselők, akik a garantált bérminimumot kapják, mivel az illetménytáblájuk alapján még ez az összeg sem járna nekik.

Egy nem szakirányú felsőfokú végzettségű, valamint középfokú végzettségű tisztviselő, írnok és technikus kezdő illetménye a bértábla szerint bruttó 215 ezer forint és 266 ezer forint közé esik. Az alsó határ 26 év szolgálat után haladja meg a garantált bérminimumot.

• A szakirányú felsőfokú végzettségű tisztviselők és technikusok kezdő illetménye bruttó 238 ezer és 397 ezer forint között alakul a bértábla szerint. Az alsó határ esetükben 8 év szolgálat után haladja csak meg a garantált bérminimumot.
• A jogi egyetemet végzett bírósági fogalmazók, valamint szakértőjelöltek kezdő illetménye a bruttó 300 ezer forinttól 419 ezer forintig terjedő sávban mozoghat. Az alsó sáv esetükben is a garantált bérminimum alatt marad.
• A szakvizsgázott bírósági titkárok és igazságügyi szakértők kezdő illetménye bruttó 476 ezer és 521 ezer forint között alakul.
• A bírói kezdő fizetés bruttó 821 ezer forint a járásbíróságoknál, 905 ezer forint a törvényszékeknél.

Szabó Sándor, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) főtitkára elmondta a 24-nek, hogy már a fegyveres testületeknek is komoly elszívó hatásuk van a bírósági dolgozókra nézve. Szabóék törvényszékéről például többen a büntetés-végrehajtáshoz mentek át dolgozni. „Soha ekkora fluktuációra nem volt példa a bíróságokon a magyar jogrendszer történetében, a rendszert a működésképtelenség veszélye fenyegeti” – jelentette ki Szabó.

A bíróságok a nagy számban távozó dolgozók munkáját átszervezésekkel próbálják kiváltani, ami természetesen az ügyek elhúzódásával jár, ez pedig az egyszerűbb perek esetében is érezhető.

A bírósági dolgozók béreit ráadásul nem is olyan régen rendezték: 2019 és 2022 között három lépcsőben, összesen 57 százalékos emelést kaptak, ám ezt követően beköszöntött a két számjegyű infláció. Ráadásul ez a rendezés sem volt annyira jelentős, mint amennyire annak idején Varga Judit büszke volt rá. Az egykori miniszter szerint ugyanis az emeléssel felzárkóztak az európai középmezőnyhöz, ám ez valójában csak egy tizenöt éve húzódó elmaradás rendezését jelentette, a 2022-ben megemelt bírói kezdő fizetés (nettó 1400 euró) jelenleg már az európai középmezőny harmadát sem éri el – jelentette ki Szabó Sándor.

Az Igazságügyi Minisztérium ugyanakkor az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökére tolta az emelés elmaradása miatti felelősséget. Mint írták: „A hatályos rendelkezések értelmében a bírósági dolgozók fizetését az Országgyűlés törvényben határozza meg, amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke terjeszt elő a parlamentnek, ezt a bírói függetlenség fenntartása érdekében a kormány nem módosítja.”

Senyei György OBH-elnök viszont azt írta a portálnak, hogy tavaly év eleje óta folynak egyeztetések a kormányzat és a bírósági érdekképviseleti szervek között, és bár igaz, hogy a bíróságok költségvetését az OBH elnöke állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti az Országgyűlés elé, de az csak a bírói illetményalap összegét tartalmazza, a bírói és igazságügyi illetményrendszert azonban a jogállási törvények szabályozzák, amelyek módosítása a kormány és a parlament hatáskörébe tartozik. Ezek együttesen viszont csak a költségvetési törvény módosításával lennének megvalósíthatók.

„Az OBH elnöke a szervezet béremelési igényét bejelentette az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium felé” – írta az OBH.

A 24.hu forrásai szerint Senyei eredetileg 14 milliárd forinttal több forrást javasolt a személyi juttatásokra az előző évinél 2024-re, végül azonban az előző évinél is kevesebb összeg szerepelt az indítványában. Úgy tudni, azt ígérték neki a kormányzat részéről, hogy a költségvetési tartalék terhére rendezhetik majd a bírák és a bírósági dolgozók helyzetét, ez azonban – egyelőre – nem történt meg.

Az ügyészeknél is hasonló a helyzet, bár onnan nem érkeznek panaszok. Ez egyfelől azért van így, mert egy erősebben hierarchizált szervezetről van szó, ahol nincs helye a kibeszélésnek, továbbá kapnak olyan kedvezményeket, amikkel a bírósági dolgozók nem vagy csak lényegesen kisebb mértékben rendelkeznek:

• Kapnak képzettségi pótlékot a pluszdiplomákért.
• A címzetes címek osztogatásával nő az illetmény: a bíróságnál összesen tíz címzetes táblabíró van, a törvényszékeken pedig csak tíz százalék lehet címzetes bíró, miközben az ügyészségeken nincs ilyen plafon.
• Az ügyészek nyugdíjba vonuláskor az utolsó bérük hathavi összegét kapják meg, a bíróknál ilyen nincs.
• Kiemelt ügyészségek vannak, ahol magasabbak a vezetői pótlékok.
• Magasak a jutalmak (a tavalyi évről nincsenek pontos információink, de korábban akár többhavi illetményeket is kiosztottak jutalomként forrásaink szerint).