A bírók és a bírósági vezetők továbbra is indokolatlannak tartják a 2025-ös törvénymódosítást, a határidő-túllépést szerintük a bíróságok leterheltsége és a rossz munkakörülmények okozzák.
Négyoldalú megállapodás a kormánnyal, bírótüntetés, a működést veszélyeztető jegyzőhiány a fővárosban – az elmúlt egy évben többször kerültek a figyelem középpontba a magyarországi bíróságok. Lesz-e következménye, ha a bírák nem tudják betartani a határidőket? Mi alapján beszél a kormány kétmilliós bírói átlagbérről? Miért dolgozik Rogán Antal volt jegyzője az Országos Bírósági Hivatalban? Interjú Senyei Györggyel, az OBH elnökével.
Senyei György többek között arra próbálta felhívni a honatyák figyelmét, hogy a módosításokban szereplő egyik pontatlan megfogalmazás alapján simán be lehetne záratni a Praktikert vagy az Obit.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon már valóságos „elvándorlási spirál” alakult ki. A szakszervezet igazságügyi alkalmazotti pótlék bevezetését is javasolja, ez körülbelül havi 60 ezer forintot jelentene dolgozónként.
Magyar szerint OBH-elnökhelyettes édesanyja mindössze annyival támogatta, hogy „meghallgatta, néha megölelte, biztatta, és persze nagyon aggódott”.
2022 óta nem volt illetményemelés a testületnél, miközben 35 százalékkal romlott a forint értéke, és az átlagbérek is 34 százalékkal emelkedtek.
A testület korábban többször sikerrel fékezte a politikai beavatkozásokat, ezért nem véletlen, hogy nagy harc volt az új tagokért. Az Európai Bizottság továbbra is komoly figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Az Országos Bírói Tanács korábban többször sikerrel fékezte a politikai beavatkozásokat, de változhat a helyzet, ha a hatalommal lojális tagok kerülnek többségbe a testületben. Néhány ezer bíró döntésén múlik, meg lehet-e akadályozni, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök leuralja az igazságszolgáltatást.
Keményen egymásnak feszült Senyei György, az OBH és Varga Zs. András, a Kúria elnöke az Országos Bírói Tanács ülésén.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot. A támogatásokat részletekben, folyamatos ellenőrzés mellett adja, és több jel mutat arra, hogy lesz mire figyelnie, ha azt akarja, hogy a bírói függetlenség ne csak papíron valósuljon meg.
A parlament május elején erősítette meg az Országos Bírói Tanács jogköreit.
A bírósági rendszer két csúcsvezetője hónapok óta gyalulja egymást a színfalak mögött, a sajtó megkereséseire viszont egyikük sem reagált.
A felvételen Varga Zs. Andráson, a Kúria elnökén gúnyolódtak.
Polt Péter legfőbb ügyész szerint a korrupcióellenes rangsorok valóban „tartalmaznak kedvezőtlen helyezéseket", de szerinte ennek az az oka, hogy ezek korrupcióészlelési indexek, vagyis például megkérdezett cégvezetők, átlagemberek benyomásait tartalmazzák. Varga Zs. Andrást kérdezték az OBT-vel való kapcsolatáról, de nem válaszolt a mai parlamenti meghallgatásán, mert ez nem szerepelt az ülés témái között. Az OBH elnöke szerint vannak és lesznek is hatásköri viták az OBT-vel, de ez még „nem azonosítható a feszültséggel”.
Az OBH-elnök, Senyei György utasítására teszik a Telex szerint.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága keddi ülésén hallgatta meg Polt Péter legfőbb ügyész, Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2019-es évről szóló számadását.
A fideszes politikus hazaárulásnak nevezte, hogy felmentették Kovács Bélát a kémkedés vádja alól.
Nincsenek politikai kapcsolatai és kinevezéséhez a szintén miskolci igazságügyi miniszternek sincs köze - állítja az Országos Bírósági Hivatal új elnöke. Elődje, Handó Tünde munkájáról nem mond véleményt, de határozott szándéka, hogy béke legyen a bíróságokon. Portréinterjú Senyei Györggyel.
