Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Nem fest túl rózsás képet a magyar nők munkaerőpiaci-helyzetéről az Economist üvegplafonindexe. A hetilap minden évben nőnapon publikálja felmérését, mely a különféle gazdasági és társadalmi mutatók alapján állítja össze listáját az országok között.
Az index összeállítása során a többi közt nők felsőoktatási és munkaerőpiaci részvételét, fizetését, a gyermeknevelési költségeket, az anyasági és az apasági jogokat, a gazdálkodástudományi felsőoktatási jelentkezéseket és a vezetői/politikai pozíciókat vették figyelembe. Az egyes országok által elért index a tíz tényező súlyozott átlagából állt össze. Eszerint minél a magasabb pontszám, annál egyenlőbb elbánásra számíthatnak a nők a munkahelyükön.
A 2023-as adatok alapján készült, most publikált lista annyiban nem okoz meglepetést, hogy továbbra is az észak-európai országok – Izland, Svédország, Norvégia és Finnország – állnak az élen, és a top4-ben lényegében 2016 óta nem történt változás, legfeljebb a sorrendben. Idén, csakúgy mint tavaly, Izland szerezte meg az első helyet.
Döbbenetesen nagyot zuhant viszont a magyarországi mutató. Míg Magyarország 2016-ban a lista kilencedik helyén állt, addig a legújabb felmérés szerint már csak a 24., ezzel csak Izraelt, Svájcot, Japánt, Törökországot és Dél-Koreát előzi meg. Az utolsó három hely egyébként – hasonlóan a TOP3-hoz – lényegében változatlan, viszont az ausztrál és a lengyel nők helyzete lényegesen javult az elmúlt öt évben.
A részletes adatokból kiderül az is, hogy Magyarországon, mint szinte minden országban, lényegesen több nő vesz részt felsőoktatásban, mint férfi, a munkaerőpiacon viszont már megfordul a trend. A dolgozó nők pedig átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
Ahol Magyarország különösen rosszul teljesít, az a vezető pozíciók betöltése. Az Economist mutatói szerint a magyar menedzseri állások mindössze 37,5 százalékát töltik be nők, az igazgatótanácsokban pedig csak 11,8 százalék (bár ez legalább néhány százalékkal javult).
Az is feltűnő, hogy miközben a magyar nők átlagosan 72 hét fizetett anyasági szabadságot kapnak, amivel jól állunk az összesítésben, a férfiaknak nem engedi meg a rendszer, hogy időt töltsenek újszülött gyermekükkel. Erre a célra mindössze két hetet kapnak.
Az Economist arra is felhívta a figyelmet, hogy kutatások szerint hogy ha több nő kerül a politikai vezetésbe, akkor a nők jogaira és a családpolitikára is nagyobb hangsúlyt fektetnek. Magyarországon ehhez képest kifejezetten alacsony a nők politikai részvétele, az Országgyűlésben a képviselők mindössze 14 százaléka nő, a kormányban pedig Varga Judit távozása óta egyetlen nő sincs.
Novák Katalin köztársasági elnök lemondása óta pedig az államfői pozíciót is egy férfi tölti be – igaz, ez már csak a jövő évi üvegplafonindexre lesz hatással.
(Címlapkép: Novák Katalin magyar nők között.)
