Hócipő: Sulyok Tamás apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista Pártnak 1944-ben

A kérvény nem sokkal azelőtt született, hogy a helyi újságban Sulyok aláírásával megjelent a Zászlóbontás című cikk. Ez az a cikk, amelyről aztán már a kommunizmusban azt vallották tanúk, hogy nem is Sulyok írta, csak ezzel akarták rávenni, hogy lépjen be a pártba.

  • hvg.hu

Polgármester Ur! Alulírottak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Székesfehérvári Szervezete nevében kérjük, méltóztassák párthelység céljára megfelelő lakást kiutalni. Kérjük a Váradi Imre és Bloch Sándor zsidók tulajdonában lévő Nádor utca 16. számú házban a Hungária Kávéház fölötti I. emeleti helyiségeket (volt Váradi lakás) pártunk részére átengedni. Székesfehérvár, 1944. évi junius hó 9-n

Ezt a levelet küldte Sulyok Tamás köztársasági elnök édesapja, Sulyok László a Hócipő cikke szerint 1944. június kilencedikén a székesfehérvári polgármesternek. A polgármesternek szóló levelet Sulyok László első helyen írta alá, ügyvédként és szervezetvezetőként. Aláíróként szerepel a levélben Márkus József, a Trieszti Általános Biztosító helyi fiókvezetője, Juhász Gyula városi számvizsgáló, valamint Marschall József ciszter gimnáziumi tanár is. Utóbbi az, akiről 1950-ben több tanú azt vallotta, hogy ő írta azt az 1944-es cikket, amely 1944. június 17-én jelent meg a Fejérmegyei Napló címlapján Sulyok aláírásával. A cikk címe Zászlóbontás volt, Sulyok ezt a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) Fejér megyei vezetőjeként jegyezte, és nyílt náci propagandát tartalmazott.

Hócipő-dokumentum
Hócipő

Arra a levélre, amit Sulyok László és társai küldtek 1944. június kilencedikén, az akkor mindössze tíz napja hivatalban lévő székesfehérvári polgármester a tanácsnokán, Szabady Tiboron keresztül válaszolt, és kiutalta nekik a kért lakást.

Sulyok Lászlóék viszont a Hócipő által megszerzett dokumentumok szerint nem álltak meg itt. Egy szintén 1944. június kilencedikén keltezett levélben azt kérték a székesfehérvári polgármestertől, hogy

„méltóztassék az egyidejüleg kért párthelység berendezése céljára az elkobzott zsidóbútorokból megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat szervezetünk részére juttatni”.

Hócipő-dokumentum
Hócipő

Ebben a szövegben a „zsidóbútor” kifejezés a legdurvább. A lapnak erről Gergely Anna történész azt mondta, rengeteg ilyen igénylést látott korábban a székesfehérvári levéltárban. Ezekben az igénylésekben olyan szavak szerepelnek, mint

„zsidószekrény”, „zsidótelefon”, „zsidóvarrógép”, „zsidózongora”.

Míg a polgármester a lakást már másnap, június tizedikén jóváhagyta, a bútorokra a június kilencediki levél után három nappal azt írta, indokoltnak tartja, de meghaladja a hatáskörét, ugyanakkor nem tesz észrevételt, ha a kincstár ezt kiutalja. Mindeközben Székesfehérváron június ötödike és tizedike között négyes sorokban vezették a zsidókat a csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő, használaton kívüli Szabó-téglagyárba. A csillagos házakban, a Kígyó utcában ezelőtt két napig motozták őket, a nőket meztelenre vetkőztették, Gergely Anna szerint pedig testüregmotozást is végeztek rajtuk.

Hócipő-dokumentum
Hócipő

Sulyok Tamás édesapjáról Karsai László történész írt először cikket, ez a hvg360-on jelent meg március elsején. Sulyok korábban azt állította, hogy édesapját 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság, méghozzá azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan nő ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Sulyok szerint a párttitkárnak kapóra jött a leszámolás, hiszen nem csupán a családjuk vagyonát sajátították ki, de édesapjára is halálos ítéletet mondtak ki. Azt mondta, Sulyok László csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált, papírok nélkül.

Ezzel szemben Karsai állítja: Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Apját ugyanis soha nem ítélte senki halálra. Az ugyan igaz volt, hogy bujkálni kezdett, de már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után. Sulyok Lászlóra a cikkünkben már korábban is említett, Zászlóbontás című cikk miatt figyeltek fel a hatóságok, valójában pedig azért körözték, mert tisztázni akarták, milyen szerepet játszott a nyilas mozgalomban. Évekig viszont biztosan nem kellett bujkálnia: 1945. december 31-én ügyében a székesfehérvári népügyészség megszüntette a nyomozást. Ezt a népügyészség azzal indokolta, hogy nem találták meg, így kihallgatni sem tudták Sulyok Lászlót.

A cikk miatt később, 1949-ben is indult egy nyomozás, azt Varga László államügyész 1950-ben szüntette meg. Erre az volt az oka, hogy Sulyok László több volt ügyvéd kollégája is tanúskodott mellette. Ők azt vallották, hogy Sulyok a cikk szerzőségét már 1944-ben is tagadta. Sőt, ahogy cikkünk elején is írtuk, ketten külön-külön is azt vallották, hogy a cikket egy ciszterci nyilas pap írhatta Sulyok neve alatt. Arról a ciszterci papról van szó, aki Sulyok mellett 1944. június kilencedikén aláírta a Nádor utca 16. szám alatt található lakásról szóló kérelmet. A vallomások szerint a pap ezzel akarta rávenni Sulyok Lászlót arra, hogy lépjen be a pártba.

Csakhogy míg a cikk 1944. június 17-én jelent meg, Sulyok június kilencedikén szervezetvezetőként írta alá a Nádor utcai lakásról szóló kérelmet. Vagyis e szerint már az MNSZP tagja volt.

Karsai László lapunkban megjelent cikkében azt írta, a Sulyok Lászlót mentegető, a ciszterci papra terhelő vallomások valójában feltehetően arról szóltak, hogy a volt ügyvédet ezzel akarták valahogy a barátai menteni. Hiszen Sulyok, ha valóban valaki az ő nevét használva jelentetett volna meg cikket, kérhetett volna helyreigazítást, indíthatott volna sajtópert, ha a lap nem közli, hogy azt a cikket nem ő írta. De legkésőbb a világháború lezárása után megpróbálhatta volna tisztázni a nevét.

Sulyok Tamás állításaival szemben ugyanakkor Karsai László szerint Sulyok László nem a kommunista terror ártatlan áldozata volt, hanem egy „náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd”.

Sulyok lapunknak nem reagált mindarra, ami az apjáról derült ki az utóbbi napokban. A Mandinernek azt mondta, ezeket a vádakat nemtelen támadásnak tartja. Állítása szerint apja „szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”.  

Az elnök apja és a népbíróság: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik

Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után. Mit mondott erről eddig az elnök, és mi lehet az igazság? Karsai László történész írása.

Nyitóképünk jobb oldalán a Nádor utca 16. 1940-ben. Forrás: Fortepan / Gyöngyi

Hozzászólások