A héten hosszabban foglalkoztunk azzal a trenddel, amit a 2024-es választásokra készülve a kormány és körei egyre hangosabban igyekeznek sulykolni: a „hazaárulás” kifejezés jogi fegyverré tételével. Orbán Viktor március 15-i beszédében árulók elleni harcról beszélt, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett, ám propagandacélokon kívül érdemi feladatot el nem látó, cserébe szinte minden titkos információhoz hozzáférő szervezet vezetője, Lánczi Tamás pedig már korábban is kifejtette, hogy ideje lenne az 1989 óta nem használt joggyakorlatot megvizsgálni, hogy újra lehessen hazaárulási ügyeket tárgyalni a bíróságokon. Az állami hivatal feje ezt a Bayer Show-ban fejtegette.

Vasárnap reggel Lánczi a gondolatait a Kossuth Rádióban is megosztotta: a Vasárnapi újság című műsorban arról beszélt, „a hazaárulás egyszerre erkölcsi fogalom és büntetőjogi kategória”.

Szerinte azért kell tárgyalni a jogi szakmával, mert nem lehet tudni, miként értelmezik azt, hogy a hazaárulás bűncselekményt az a magyar állampolgár követi el, „aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel, vagy tart fenn.”

Ő mindenesetre úgy látja, hogy „azok, akik következetesen azért dolgoznak, hogy Magyarországot a neki jogosan járó uniós támogatásoktól megfosszák, azok az emberek mégiscsak valamiféle normasértést követnek el.” Lánczi azt nem említette, hogy a támogatások visszatartása a magyar kormány folyamatos európai normasértéseinek a következményei.

Lánczi szerint hivatala a „demokratikus párbeszédet akarja elmélyíteni”, valamint elemzéseket készítenek, vizsgálnak és feltárnak, a vizsgálati eredményeket pedig jelentésben teszik közzé. Úgy gondolja,

ha valaki ettől fél vagy azt gondolja, hogy ez veszélyt jelent a demokráciára, akkor az a demokráciának a lényegét nem érti”.

Lánczi abban bízik, hogy a hivatal teljes felépítésre június-júliusra fejeződhet be.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének gondolatairól az e heti SzavazóFülke podcastban is beszélgettünk: