A Fővárosi Ítélőtábla 2023-ban elrendelte két, tízemeletes panelházak között található ceglédi játszótéri focipálya bezárását és lebontását, miután egy szakértő – egyébként szakmailag vitatott – mérése szerint a lakótelepen a labdázóhelyek miatti zajterhelés meghaladta a nagyvárosias környezetben engedélyezett határértéket. Ezzel a bíróság felülbírált egy korábbi ítéletet, amelyben a pályák megmaradásáért küzdő önkormányzat győzött.
Csáky András polgármester, a 2019-ben függetlenként győzött és most újraválasztásáért ugyanígy induló egykori ismert MDF-politikus akkor a Telexnek azt mondta: az ombudsman ajánlása alapján időkorlát közé szorították a labdázást, de a városnak törvényben előírt kötelezettsége elősegíteni az állampolgárok egészséges életmódhoz, sportoláshoz való jogának érvényre jutását. Álláspontja szerint jelentősebb közérdek fűződik ahhoz, hogy nagyszámú helyi lakos biztonságos körülmények között tudjon a szabad levegőn sportolni, mint ahhoz a magánérdekhez, hogy a pályát egyébként egyedüliként kifogásoló panaszos minden zavarástól mentesen tudja használni a lakását.
2023 végén fordulat történt: a Kúria az önkormányzat felülvizsgálati kérelmének helyt adva hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, így a gyerekek ismét birtokba vehették a két labdázót.
Ezt azonban az érintett lakó nem hagyja annyiban. Alkotmányjogi panaszt tett, amely szerint a zajhatárt jogszabály szabja meg, tehát a Kúria törvénysértően mondta ki, hogy a zaj nem túl nagy. Emiatt az ő magánszférája sérül, jogosulatlanul behatolnak az otthonába. Az önkormányzat teljesítse úgy a rendszeres sportolás és testedzés támogatásával kapcsolatos feladatait, hogy azzal senkit ne zavarjon szükségtelenül, ne járjon mások alapvető jogainak korlátozásával – írja a panaszos, aki követeli a labdázók elbontását.
Végül tehát az alkotmánybíróknak kell majd eldönteniük, hogy megsértette-e a Kúria az Alaptörvényt, amikor lekicsinyelte a labdázás okozta zajt. De mivel az Ab-t nem köti határidő, ez a döntés még évekig elhúzódhat.
