Kedd este megjelent egy kormányrendelet, amely módosította a miniszterek hatáskörét.

A kormányrendelet olyan hagyományos belügyi feladatokat vesz el Pintér Sándor belügyminisztertől, és ad át Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének, mint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a magyar állampolgárok külföldre utazásának és az útlevélkiadásnak a szabályozása. Rogán hivatala lesz a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv is.

A Belügy- helyett az Energiaügyi Minisztériumhoz kerül a vízgazdálkodás, kivéve a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítmény engedélyezését, és a vízvédelem, ideértve a vízügyi igazgatási szervek irányítását, a víziközmű-szolgáltatást, a települési szennyvízelvezetés szabályozását. Emellett Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik jogkörét is átadják Lantos Csaba energiaügyi miniszternek: az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával és az energetikai tanúsítói tevékenységgel kapcsolatos feladatok tekintetében ő lesz a kormány építésgazdaságért felelős tagja.

Újabb feladatokat kap a már most is nagyon sok területet felügyelő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ő lesz felelős az űrtechnológiáért, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől elveszik az űrkutatás irányítását. Tuzson Bence igazságügyi miniszternek a fogyasztóvédelmet kell átadnia a nemzetgazdasági tárcához. Nagy Márton dolga lesz stratégiát alkotni és finanszírozási feladatokat ellátni a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító számára a hazai tulajdonú vállalatok külföldi befektetéseinek (ezt a kormány újabban hivatalos iratokban, így ebben a rendeletben is „kifektetésnek” nevezi) elősegítésére.

Eddig is felelős volt a védelmi ipari fejlesztésekért és beruházásokért, de ez most bővül: az érintett minisztériumok bevonásával ő határozza meg a védelmi iparfejlesztés stratégiai irányait. Ugyanakkor továbbra sem világos a nemzetgazdasági és a honvédelmi tárca feladata közti határvonal: az átírt szöveg szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter látja el a kormányközi koordinációt és nemzetközi képviseletet a védelmi és hadfelszerelési fejlesztésekkel kapcsolatban, és ő határozza meg az ilyen fejlesztések stratégiáját és irányait.

Szijjártó Péter még két hatáskört veszít el: ezentúl nem ő, hanem a nemzetgazdasági miniszter határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel, és a Debreceni Repülőtér tulajdonosi jogait sem ő gyakorolja, hanem Nagy Márton. Viszont egy kormányhatározat 10 milliárd forinttal megemelte a külképviseletek igazgatására fordítható összeget – ezek szerint a költségvetés készítésekor nem tudták felmérni, mennyibe kerül a külügyi apparátus működtetése –, az összeget a Nemzeti Vagyonkezelő állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra szánt keretéből vették el.

Erősödött Biró Marcellnek, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának a pozíciója is, aki nem miniszter ugyan, de a kormánytagok feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelet szól róla is: ő lesz felelős a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos kormányzati munka koordinálásáért, és feladatot kap a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók vezénylésével és áthelyezésével kapcsolatban is.

A kormányrendeletek többségéhez nem szoktak indoklást adni, és amelyikhez mégis, az általában egy-két nappal a jogszabály után jelenik meg. Ezért egyelőre nem lehet ismerni a feladatátcsoportosítások okát, amelyek bizonyára jelentős személyi mozgásokkal járnak majd az érintett minisztériumok között.