Egyik első jelentésében az orosz–ukrán háborút keretező narratívákat vizsgálta a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH). Bár a szuverenitás védelmi törvény decemberi elfogadása előtt több alkalommal fogadkozott a magyar kormány, hogy az SZH nem a független sajtó vegzálásának eszköze lesz, mégis ezen a területen kezdték a vizsgálódást. Jelentésükben feltárták, vizsgálódásaik során két aktív politikai narratívát tudtak azonosítani: „a nyugati háborúpárti erők által hangoztatott, valamint az orosz állami narratívát”. Az SZH szerint e két narratívában az a közös pont, hogy azt próbálja elhitetni a közvéleménnyel, hogy az orosz vagy az ukrán fél győzelme előnyös lesz Magyarország számára.
A háborúpárti narratívákat olyan független sajtótermékekben sikerült azonosítania az SZH-nak, mint a HVG, a Telex, a 444, a 24.hu és a Népszava. A jelentés szerint ezek a lapok olyan narratívákat közvetítenek, mely a magyar közvéleményt a háborút és a nyugati beavatkozást támogató irányba terelje. Ennek alátámasztására legfőképp tényközléseket tartalmazó cikkeket szed listába az SZH, a háború relativizálásának állítva be például azokat a cikkeket, melyek azt az üzenetet közvetítik „a világháború kirobbanásának veszélye pedig politikai érdekek mentén gerjesztett, megalapozatlan félelem”.
https://hvg.hu/itthon/20240528_vilaghaboru-orban-viktor-bohar-daniel-konteok
Az SZH ugyanakkor kevés megállapítását igyekszik közvetlenül alátámasztani, viszont több mint nyolc oldalon keresztül sorolja az általa aggályosnak talált cikkek linkjeit. Ezek között a teljesség igénye nélkül szerepelnek közvélemény-kutatásokról írt cikkek a háború vonatkozásában, interjúk, sőt egyszerű helyzetjelentések a frontok állásáról. Az orosz legitimációs narratívákra már jóval kevesebb példával szolgálnak, melyeket nagyrészt a Magyar Jelen és az Orosz Hírek oldaláról listáznak.
A jelentés módszertani része nem tesz említést arról, milyen szempontok szerint válogattak a vizsgált sajtóorgánumok közül. Az orosz–ukrán háború narratívái kapcsán ugyanakkor sem a közmédia narratívái, sem a kormány közeli médiumok – így a harmadik világháború esetleges kitöréséről minden második nap cikkező Origo – narratíváiról nem írt az SZH.
A Lánczi által vezetett testület végkövetkeztetése, hogy mind a nyugati háborúpárti, mind az orosz legitimációs narratíva jelenléte veszélyt jelent Magyarország szuverenitására, egyúttal társadalmilag polarizáló hatású, és a háború eszkalációjának, Magyarországra való kiterjedésének a veszélyét is magában hordozza.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem most először száll rá a független sajtóra. Egy héttel ezelőtt vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozóportállal szemben is:
https://hvg.hu/itthon/20240626_szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-transparency-international
