„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
„Az Európai Bizottság nem válogathat, hogy melyik intézménnyel vagy tagállammal hajlandó együttműködni. Ezentúl minden bizottsági döntés politikai alapon születik” – írta érezhetően sértetten Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook-oldalán.
Bóka a posztjában az Európai Bizottság azon döntésére reagált, hogy a magyar elnökség első két hetében történt események miatt a bizottság nem fogja képviseltetni magát a testület informális ülésein.
Ez azt jelenti, hogy az informális üléseken – ahol jellemzően véleménycsere folyik, döntések nem születnek – az Európai Bizottságnak az adott szakterületért felelős magas rangú köztisztviselője (főigazgató vagy igazgató) vesz csak részt, a témát politikai szinten felügyelő biztos azonban nem.
A magyar soros elnökség keretében végrehajtott orbáni békemisszió nem csak az Európai Bizottságnál verte ki azonban a biztosítékot, hanem a többi tagállamnál is. Ezt igazolja, hogy diplomáciai körökben felvetődött, hogy az uniós külügyminiszterek augusztusban Budapestre tervezett informális tanácskozását a tagállamok bojkottálni fogják és képviselőik inkább Brüsszelben fognak találkozni a kijelölt időpontban.
Szintén hétfői fejlemény, hogy az Európai Parlament 63 képviselője kezdeményezte, ugyanígy a magyar miniszterelnök békemissziójára hivatkozva, hogy az EU-ról szóló szerződés hetes cikkelyének alapján függesszék fel Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Ráadásul nem is baloldali vagy liberális, a magyar kormánnyal ellentétes ideológiai platformon álló indítványról van szó, mivel a kezdeményezője egy kereszténydemokrata észt politikus, Rhio Terres, aki korábban vezérezredesi rendfokozatban az észt haderő parancsnoka volt.
