Hamarosan a parlament elé kerülhet a honvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló, szeptember 24-én benyújtott módosító javaslat, amint átmegy a vitára kijelölt honvédelmi és rendészeti bizottságon.

A jogszabály-módosítás több ponton belenyúl a 2021-es, honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló sarkalatos (a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatát igénylő) törvénybe (Hvt.). A több praktikus változtatást is tartalmazó javaslat beleillik a honvédség és honvédelem jogszabályi környezetének egy éve folyó megreformálásába, melynek deklarált célja, hogy a parlamenttől több hatáskört delegáljon a kormány és a honvédelmi miniszter kezébe.

A törvénymódosítás legfontosabb változtatásai és új elemei a következők:

Meghatározza a csapatmozgás fogalmát, mely szerint a Magyar Honvédség államhatár átlépésével járó olyan külföldi tevékenysége vagy tartózkodása, illetve külföldi fegyveres erőnek államhatár átlépésével járó magyarországi tevékenysége, mely feladatai végrehajtására irányul, és katonai szabályzatok előírásai alapján, szervezetten, katonai vezetés alatt történik.

A magyar haderő NATO-, EU- és ENSZ-mandátummal rendelkező külföldi csapatmozgásokról szóló döntés a kormányhoz kerül. Más nemzetközi szervezetek, valamint bi- és multilaterális alapon folyó csapatmozgások engedélyezése továbbra is az Országgyűlésnél marad. (Utóbbi kategóriába tartozik a honvédség csádi szerepvállalása is, amely az első önálló katonai missziója Magyarországnak.)

Külföldi fegyveres erők magyarországi csapatmozgásáról minden esetben a kormány dönthet majd, attól függetlenül, hogy milyen jogalapon történik. A Magyarországon folyó nemzetközi hadgyakorlatokról, továbbá az idegen erők ilyen célú áthaladásáról is a kormány dönthet. A honvédség külföldi hadgyakorlatairól és kiképzéseken való részvételéről a Honvédelmi Miniszter dönthet.

A hadkötelesek behívóparancsát idáig csupán a katonai igazgatásnak a lakóhely szerint illetékes területi szerve postai úton kézbesítette vagy szóban közölte, ám hamarosan már elektronikus úton is küldhetnek behívót.

A magyar állampolgárok vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívüli fenyegetések kapcsán a honvédségnek eddig mentésében, menekítésében és hazatérésük biztosításában közreműködő szerepe volt, ám a módosítás értelmében háborús helyzetben és fegyveres konfliktusok, terrorcselekmények, természeti vagy ipari katasztrófák esetén a bajba jutott személyek mentését és hazaszállítását immár – a hatályos nemzetközi normák betartásával – fegyverhasználati joggal ellátva végezhetik a magyar katonák.

A tervezett jogszabály-módosítás november elsején lépne hatályba, miután átmegy a bizottságon, és megszavazza a parlament. A jogszabály módosításának indoklásánál paradox módon pont a változást előirányzó 13. Alaptörvény-módosítás szerepel.

A törvénytervezethez eddig egyetlen módosító javaslat érkezett. Sas Zoltán jobbikos képviselő, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagja azt indítványozta, hogy a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, katonai műveleteiről és más, közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásáról ne a kormány, hanem továbbra is a parlament döntsön. Indoklása szerint „az Országgyűlés nagyobb közhatalmi felhatalmazással rendelkezik, mint a Kormány. A Magyar Honvédség külföldi alkalmazása nem szenved késedelmet, ha az Országgyűlés dönt róla, mivel rendkívüli ülés is összehívható”.

A honvédség jogszabályi környezetének régóta zajló és a jogállással kapcsolatos elemeit gyakran kritizált újrarajzolásának elsődleges vezérelve, hogy a parlament kétharmados jóváhagyását igénylő sarkalatos törvények helyett a kormányhoz delegál jogköröket, így rendelettel a parlament és bizottságok kontrollja nélkül is születhetnek döntések. Amellett, hogy ez csökkenti a politikai kontrollt, gyorsabb és rugalmasabb reagáláshoz vezet, ami a kormány kommunikációja szerint indokolt két, a világban zajló háború mellett.