Példátlan, ami a honvédséggel történik, a miniszter parlamenti kontroll nélkül tesz vele azt, amit akar

Miközben a kétharmados parlamenti többségét a kormányfő 2010 óta gyakran arra használta, hogy sarkalatos törvényekben vagy közvetlenül az alkotmányban szabályozzon olyan (részlet)kérdéseket, amelyekbe nem tűri az ellenzék beleszólását, az egyik legfontosabb stratégiai – következésképp széles körű egyetértést igénylő – területen, a honvédség esetében pont az ellenkező utat készül járni.

Bár az Alaptörvényben 12 éve kimondatott, hogy „a Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg”, az alkotmányfogalmazó Szájer József akkoriban még aligha számolt Szalay-Bobrovniczky Kristóf színre lépésével. Márpedig a 2022-ben hivatalba került új honvédelmi miniszter „a korszakváltás ambíciójával” lépett pályára, és egy Parkinson-kóros sebész kézügyetlenségével nyúlt a védelmi szektorhoz.

Már a fiatalításnak mondott leépítési hullámmal is igencsak felborzolta a kedélyeket – amely jegyében tapasztalt, a negyvenes éveik közepén járó katonai vezetők kerültek lapátra –, most mégis olyan jogosítványt kapna, amely birtokában az állományt teljes egészében a saját belátása szerint formálhatná át.